Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése = Einige Fragen zur Entwicklung des Städtenetzes von Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert 39-56
KUBINYI ANDRÁS A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZAT XIV —XV. SZÁZADI FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A középkori magyarországi városhálózatra gondolva a szakmai köztudatban a XV. század második felének képe tűnik elő. Elsősorban az úgynevezett „hét szabad királyi város" jut az eszünkbe, azaz az a városcsoport, amely elérte, hogy maga válassza fellebbviteli bíróságának, a tárnokszéknek bírótársait. 1 Valóban ez a hét, az 1470-es évek végétől Pesttel együtt nyolc tagú helységcsoport az ország legtekintélyesebb városait foglalta magába, hiszen ide tartoztak Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sopron. Az 1514:3. tc.-ben felsorolt többi várost: Öbudát, Esztergomot, Székesfehérvárt, Lőcsét, Szakolcát, (Kis)-Szebent és Szegedet már egy fokkal kevésbé jelentősebbnek szokták tekinteni, hiszen egyrészt nem voltak tagjai a tárnokszéknek, így csak nemesi bírák elé fellebbezhettek, másrészt, mert hozzájuk tartozott olyan valóban jelentéktelenné vált város, mint Óbuda is. Egy másik városcsoport a bányavárosoké, egy további az erdélyi szászoké. Együttvéve tehát csupán 30—40 valódi városból áll a XV— XVI. század fordulójának magyarországi városhálózata, s ezek közé is több olyan település tartozik, amely csak bizonyos jóakarattal nevezhető városnak. 2 Nehéz összehasonlítani a középkor végi és sokak által általánosított állapotot a XIII. század végével. Közel egy évszázaddal ezelőtt, 1878-ban, érdemes várostörténészünk, Szalay József 79 helységet ismert, amely az Árpád-korban városjogot élvezett. 3 Ezen települések egy része ugyan valójában nem városi, hanem csupán hospes kiváltságot élvezett, ennek ellenére tény, hogy számos korábbi civitas nem szerepel már városaink középkor-végi listáján. Győr is egyike ezeknek, Vasvárral, Körmenddel, Barssal, Sárospatakkal vagy a püspöki székhely Péccsel, Váraddal, Váccal és másokkal együtt. Ismeretes, hogy ezek magánföldesúri uralom alá kerültek és lakosaik jogilag jobbágyokká váltak. Különösen sok városi kiváltságot élvező települést adományozott el Zsigmond. Bácskai Vera adatai alapján csak 1388—1399 között 16 város került így magánföldesúr alá 4 az addig civitas és addig oppidum címet viselő településeket egymástól meg nem különböztetve. 1 ifj. Szentpétery Imre, A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok 68 (1934) 542. 2 Magyar Törvénytár. 1000—1526. évi törvényczikkek. Bp., 1899. 708. — Szűcs Jenő (Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp., 1955. 19.) csak 25—30 valóságos várost számít. 3 Szalay József, Városaink a tizenharmadik században. Bp., 1878. 156—164. 4 Bácskai V., Magyar mezővárosok a XV. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből, 37.) Bp., 1965. 18. o. 4. j. 39