Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178
A december 15-i ülésen ugyanis a tárnokmester parancsára a szék színe előtt kinyitották és felülvizsgálták a tárnokszéki jegyzőkönyvet, amelyet addig „bizonyos okokból" az altárnokmester, Sigray János báró őrzött a „szokott pecsétek" alatt. Ez alkalommal a pozsonyi küldött, Malik Kristóf kijelentette, hogy bár Buda elveszítésétől kezdve Pozsonyban őrizték a tárnokszéki jegyzőkönyvet és conservatoriumot, Pozsony beleegyezik abba, hogy ezután bárhol őrizzék, ahol a szék kívánja. Ezt a nyilatkozatot hallva a budai küldöttek másnap azt kérték Csáky Zsigmond gróf tárnokmester és a szék színe előtt, hogy a conservatorium a régi idők mintájára Budán őriztessék, mivel Buda városa Isten kegyelméből már szerencsésebb helyzetbe került. Kérésüket teljesítették, beleegyeztek abba, hogy Budán őrizzék a ládát és a pozsonyi küldöttek átadták a láda kulcsát a budai küldötteknek, a tárnokszéki jegyzőkönyvet viszont Pigéthi József tárnokszéki jegyzőre bízták, hogy a szükséges bejegyzéseket tegye meg benne. 48 Buda városának tanácsa rendkívül nagyra értékelte a kedvező döntést. Amint a december 20-i tanácsülésen Mayerberg Kristóf Károly tanácsos — aki Sailler Józseffel együtt Buda küldötte volt az 1733. évi tárnokszéki ülésen — bejelentette a tárnokmester elhatározását s átadta a levéltár kulcsát, azonnal megtették a láda átszállításához szükséges intézkedéseket. Az aktus ünnepélyessé tételére „tractamentum" adását határozták el a kísérő küldött urak számára, mivel — mint mondották — a levéltár átadása a városnak nagy becsületére válik. Az átszállítás 1733. december 21-én történt meg. Négy tanácsost küldtek Pestre, négy kocsin; ezek Csáky tárnokmesternél kiszállva ismételten köszönetet mondtak neki azért, hogy kegyes közbelépésére 200 év eltelte után ismét kitüntették Buda városát a conservatorium őrzésével. Ezután a pesti városházára mentek, onnan lehozták a levéltárat, négylovas hintóra helyezték s a négy budai tanácsos, valamint két pesti tanácsos kíséretében a hídhoz hajtottak. Az odaérkezéskor a levéltárat trombita és dobszó fogadta s ez megismétlődött, mikor a budai városházához értek. Itt az összesereglett nép előtt a tanácsterembe vitték a levéltárat, ahol a polgármester várta a külső tanács tagjaival és két soproni tanácsossal együtt. 49 Tehát 11 évvel a tárnoki városok sorába való visszavétele és régi első helyének visszaszerzése után Buda visszakapta a nevezetes tárnoki ládát, a hozzá tartozó kulccsal együtt. (A tárnoki láda kulcsának második példányát pedig •— amelyet azelőtt Nagyszombat városa őrzött — 1747-ben átadták Pest városának, hogy szükség esetén kéznél legyen. 50 ) S most már nem kellett arra sem sokáig várnia, hogy ismét Buda legyen a tárnokszéki ülés színhelye. Eszterházy Ferenc gróf tárnokmester „eleget akarván tenni a tárnoki törvénynek és vissza óhajtván adni Buda városának régi díszét", 1748. augusztus 21-re Buda városába hívta össze a tárnokszék ülését, abba a városba, amely „régi időkben a keresztyén név ellenségének, a törököknek a kezébe esvén sokáig azok azok hatalmában volt, végül mivel Isten megsegítette a győztes császári királyi seregeket, ismét a keresztények kezébe került s azóta nem tartottak benne tárnokszéket". 51 így több mint 200 év után első ízben újra tartottak Budán tárnokszéki ülést, mégpedig a Vízivárosban, a Három nyúlhoz címzett 48 Uo. 545. 1. 49 Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lt. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1733. évi kötetének 409—411. 1. 1733. dec. 20-i, ill. dec. 23-i bejegyzés. 50 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 640. 1. 51 Uo. 649. 1. 164
