Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltságkori történetéhez = Türkische Angaben zur Geschichte von Rákoscsaba und Rákoskeresztúr aus der Zeit der Türkenherrschaft 87-111
De ugyanakkor Csík vagy Nagytarcsa másfél, Cinkota és Pécel egy-egy portával kerültek említésre. A porták összeírására kapott utasítás szerint 1647-ben a dicator nemcsak a jobbágyokat, hanem a molnárokat is összeírta: „Molitores in Comitatu Pestiensis Commorantes ... In Czaba, Stephanus Kovács texatur ad den. 50, Ibidem Stephanus Molnár taxatur ad den. 50," E két molnár összeírásával bizonyossá válik, hogy a Rákos patakon a fent már tárgyalt vízimalom ekkor is dolgozott. 29 Lobkowiczi Poppel Lászlótól, az 1520. évi ítéletlevélre hivatkozva, a Széchy család rimaszéchy ága, valószínűleg visszaperelte Rákoscsabát, mert az 1640-es években már rimaszéchy Széchy Kata, Zólyom-Lipcse várának úrnője szerepel birtokosként. Széchy Kata ez időben Rákoscsabát Szelényi Jánosnak, Hont megye alispánjának zálogba adta. Szelényi János Rákoscsabát 1650-ben másodzálogba adta Csorgály Jánosnak, Buják vára főkapitányának. Széchy Kata 1656-ban zálogösszeg-emelést kért és kapott Szelényi Jánostól. 1680-ban a Csorgály család zálogát átadta a nagyszombati jezsuita kollégiumnak, amely tízévi birtoklás után 1690-ben Vorster Kristóf kamarai tanácsosnak adta tovább. 30 A magyar hatóságok távolléte és a törökök nemtörődömsége következtében a XVI. század végén kialakult a paraszt vármegye, amely a paraszti önvédelem szervezett fenntartását szolgálta. A paraszt vármegye vezetői a kapitány vagy plebeus capitaneus, a hadnagy vagy plebeus ductor és a tizedes vagy decurius voltak, akik falvanként legalább egy tized 10—20 fős felfegyverzett jobbágy élén állottak. Pest megyében a szervezeti beosztás három kapitányságot és minden kapitányság több hadnagyságot képzett. A kapitányokat és hadnagyokat egy-egy járásból, a nagyobb falvakból választották az úri. paraszt concursus keretében. Rákoscsaba a váci járás „Pest elejin" kapitányságba tartozott a következő falvakkal: Rákoskeresztúr, Pécel, Alsónémedi, Öcsa, Monor, Üllő, Gyömrő, Gomba és Csík v. Nagytarcsa. így került sor 1654-ben Űri Mihály rákoscsabai parasztkapitány megválasztására, 1681-ben pedig egy rákoscsabai paraszthadnagyot választottak meg. A régi és az új paraszttisztek felmentek Fülekre az ott székelő nemesi vármegye székhelyére, és ott az egyik alispán előtt esküt tettek, illetve elszámoltak a rájuk bízott pénztárral. A felsorolt falvak közül Rákoscsaba, Pécel, Üllő, Gyömrő és Gomba voltak jelentősebbek, így váltakozva e falvak állítottak paraszttiszteket. A paraszt vármegye működése során a parasztkapitányok a hadnagyok felett állottak, és azokat megbírságolhatták: pl.: 1654ben a rákoscsabai Űri Mihály „ennek az Pest megyének paraszt kapitánya" bírótársaival együtt elmarasztalja a turai hadnagyot. Működésük az volt, hogy a házakra rontó és a mezőn marhát lopó rablók ellen — gyakran a magyar végvári vitézek ellen — a községi paraszttiszt paraszt vármegyét támasztott és a felfegyverzett cirkálókkal lovon és gyalog üldöztette ezeket, kötelességelmulasztást pénzzel büntették. A falusi belső igazgatás élén álló bíró és esküdtek mellett létrejött egy rendészettel foglalkozó intézmény is, amely hatásköre túlterjedt a község határán is. A község bírája valószínűleg egyidejűleg hadnagya vagy tizedese is volt. így a XVII. század közepére a paraszttisztekből kialakult egy tanács, amely a módosabb gazdákból állt. 1669-ben Pest nemesi vármegyéje arról dönt, hogy miként kártalanítsák a rákoscsabai Űri Mihályt, akinek hat ökrét Farnady Pál, Tata végvárának katonája elvette. A paraszttisztekből álló paraszttanácsok mel29 Pm. Lvt, C. P. II. 2. (1647) és OL,E 158, D..C. 31. köt. 633/a 1. 30 Rákoscsaba birtokosairól a XVII. században: OL,,0 18, 4—1605. (Táblai perekLaffert per 13—16 sz. mellékletei.) 7* 99
