Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

3. Középállomási távírda asztal, rugóműves dombírógéppel, jelfogóval, dugaszos vonal­váltóval és szalagtárcsával, 1900 körül. Telegraphen tisch mit Fernschreibappai'at und Relais, um 1900 kor már Telefon Fabrik A. G.-ként szerepel. 1900-ik évi jelentésében így számolt be a Neuhold céggel való együttműködéséről: „a budapesti Neuhold céggel való együttműködésünk már az első évben nagyon kifizető eredményeket mutat fel. Ezt a vállalkozást tovább kívánjuk építeni. Barátságos úton megegyeztünk Neuhold János úrral, hogy a Magyarországon eddig be nem vezetett szabadal­maikat gyártásra átadjuk. Továbbra is Neuhold urat bízzuk meg a Vállalat vezetésével, s reméljük, hogy együttműködésünk a jövőben is virágzó lesz." á. rideg valóság a következő: 1898-ban az újjonnan alakult hannoveri vál­lalat a Neuhold és Tsa cégnél érdekeltséget vállalt. 1900. július 1-én a Neuhold és Tsa cég megszűnt, üzemét és néhány szabadalmát a hannoveri vállalat meg­vásárolta. Neuhold János ugyanakkor a Telephon Fabrik A.G. Vormals J. Ber­liner cég magyarországi vezérképviseletének egyik igazgatója lett. 15 Ezt a változást jelzi az is, hogy a Neuhold és Tsa Vasútfelszerelési és Villamossági Gépgyár el­nevezést 1901-ben felváltja a Telefongyár Rt., azelőtt Berliner J. alapítva 1880­ban, németül Telephon Fabrik A.G. vorm. J. Berliner elnevezés. A részvény­társaságnak vállalatai voltak Hannoverben, ahol a központ is székelt. Buda­pesten, Bécsben, Berlinben és Párizsban. A hannoveri függés 1911-ig tartott. Több szabadalom került ekkor a budapesti Telefongyár birtokába, nagy balkáni megrendelésekhez jutott. A függés kezdetén 1898-ban vásárolták meg a VII. kerületi Gizella út 51. sz. alatti telket, mely kinyúlott a Hungária krt-ra. A mai 13 O. L. Z. 40-12-324. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom