Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

vállalatoknál fogadott el, melyeknek országos jelentőséget tulajdonított. Igazgatósági tagja volt pl. a Láng László gépgyár Rt-nek is, mely a magyar gépgyártás történetében játszott kimagasló szerepet.

23 * Megszületett tehát az új részvénytársaság, ekkor nyerte el azt a szervezeti formáját, mely lényegében 1949-ig fennállott. A vállalat részvényeinek zömét kezdetben a német érdekeltség, és a Wiener Bankverein birtokolta. 1925-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest vette meg a részvények többségét, s azok 1928-ban a Standard Villamossági Rt. birtokába kerültek. Ezáltal a Telefongyár Rt. az International Telephone and Telegraph Corporation and Associated Companies (I. T. T.) New York érdekkörébe került, s odatartozott az államosításokig. 1912-ben a gyár megvásárolta a szomszédságában levő telkeket, s 1912— 1916 között új műhelyeket, új nagy gyárépületeket emeltek. Ha áttekintést akarunk nyerni, a Telefongyár első évtizedeinek gyártmányaiból, akkor leghelyesebb, ha ezeket a gyártmányokat így csoportosítjuk: híradástechnikai gyártmányok, vasútbiztosító berendezések, katonai cikkek, rádiók és rádióalkatrészek, egyéb vegyes készítmények. Ha a kiegyezéskori Magyarország híradásipari berendezéseit vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy 1867-ben a távíró hálózat hossza hazánkban 17 000 km volt, ebből a vonalhosszúság 8100 km. 1887-ben a vezeték hosszúsága már 45 381 km, a vonalhossza pedig 17 644 km. Ebben az évben már 701 távírda hivatal működik az országban. Ugyancsak 1887-ben egyesítette Baross Gábor a postát, a távírdát és a telefont. Ilyen előzmények mellett váltak az előbb csak távírókat javító műhelyek, kékíró távíró gépeket gyártó üzemekké. Korán bekapcsolódott a Telefongyár őse a telefónia cikket gyártó üzemek sorába is. Új cikkek gyártásával is meglepte a magyar híradástechnikai ipart. Elsőnek gyártott Áder-rendszerű mikrofonokat, ahol, rezgő famembrán hatott lazán érintkező szénhengerekre. A berliner rendszerű mikrofonok gyártását is a Telefongyár vezette be. 1898-ban megszerezte és tökéletesítette az Agar-fóle telefonnal kombinált váltakozó áramú vasúti harangjelző berendezést, mely lehetővé tette, hogy az állomások és pályaőrök a harangjelző meglevő vezetékét felhasználva telefonálhatnak egymásnak külön telefonvezeték nélkül is. Ilyen berendezéseket igen nagy számmal szállított a Telefongyár a Magyar Államvasutaknak, a hazai magánvasúti társaságoknak, valamint Szerbiába és Romániába is. 1889-ben állami versenypályázat kiírása történt, LB telefonkészülékek szállítására.

24 Mintakészülékeket nyújtottak be: Egger B. és Tsa, özv. Weimer Vilmosné, Teirich és Leopolder, Fischer Sándor, valamint Neuhold János. A versenytárgyalás győztese a Eis cher cég lett, de vállalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni, a rendelést felosztották a budapesti hasonló jellegű vállalatok között, így ebből Neuhold is kivette a részét. Mint már említettem az első budapesti telefonközpont 1881-ben létesült. 1890-ben már hat központ volt üzemben a fővárosban. Ezek elhelyezkedése: Fürdő utca (József Attila u.), Lövész utca, Pálffy tér (Bem tér), Kerepesi út (Rákóczi út), Stáció utca (Baross utca), Széna 23 Központi értesítő, 1911. április 11. Megtalálható az O. L. gyűjteményes telefongyári anyagában is. ,,A társaság cége akként jegyeztetik, hogy a bárki által írott, nyomtatott, vagy bélyegzővel előnyomott cégszöveg alá az igazgatóság két tagja, vagy egy igazgatósági tag és a társaságnak egy cégvezetésre feljogosított hivatalnoka vagy két cégvezetésre feljogosított társadalmi hivatalnok nevüket per procura toldattal együttesen aláírják. Minden a Társaság nevében kiadandó hirdetmény a Budapesti Közlönyben fog hírré tétetni. Az alakuló közgyűlésnek az a határozata, mely szerint az alakuláskor megállapított és teljesen befizetett alaptőke 5.000 db egyenként 200 korona névértékű, bemutatóra szóló új részvények kibocsátása által 1.000.000 koronával való felemelése határoztatott el, bejegyeztetett, okmánytári száma 2165. A telep és az üzlet helye Budapest VII. Gizella út 51 szám." 24 Helyi telepű készülék. L. B. lokálbatérie. 318