Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

Telefongyár is ezen a helyen van. Igaz, hogy a nyereség egy tetemes része ettől kezdve külföldre jutott, de a gyár külföldi piacokra tört be, s ezeket a piacokat a hannoveri függés megszűnte után is megtartotta. Noha a budapesti Telefongyár 1900 és 1911 között önálló mérleget nem adott ki, hanem mérlegeredményei csak a hannoveri központi mérleg elkészítéséhez voltak szükségesek, azért a gyár vezetésében Neuhold János továbbra is aktív szerepet játszott. 1901-ben 2 168 300 korona hitelt vett fel. 16 A hitelt gyárfejlesztésre fordította, beruházásokat esz­közölt, egy nagy vasúti megrendelés teljesítéséhez. A kölcsönt 1905 és 1914 között kellett visszafizetni, a vasúti szállításokból befolyt pénzekből, azonban ezek a törlesztések már utódjára vártak, ő ugyanis 1904-ben németországi tár­gyalása közben szívszélhűdésben meghalt. Neuhold Jánost az eddigi szakirodalom nem méltatta olyan mértékben, ahogy megérdemelte volna. Bátor kezdeményező volt, aki fővárosunk egyik leg­nevezetesebb gyárát alapította meg. Ki tudott tartani a legnehezebb időkben is, s a magyar híradástechnika és vasútbiztosítás történetében úttörő szerepet játszott. Nem tartozott ugyan a nagy feltaláló gyáralapítók közé, nem Örökíti meg olyan találmány a nevét mint a Ganz Ábrahámét, de kitűnő szakember volt, aki szakmailag is irányított, nemcsak egyszerűen tőkés vállalkozó volt. A gyár­alapítások klasszikus időszaka a XIX. század. A gyáralapítók két jellegzetes típusát ismeri a technikatörténet. Az egyik a feltaláló gyáralapító, a másik pedig a nagy induló tőkével rendelkező vállalkozó. Neuhold a két típus között foglal helyet. Halála után a hannoveri központ fiát, Neuhold Kornélt bízta meg a budapesti fiók vezetésével. Ugyanúgy mint apja, ő is élvezte a tröszt hannoveri vezetőinek teljes bizalmát. Szájhagyományok, és gyári visszaemlékezések alapján a gyár dolgozóinak létszáma 1880—1911 között 400—600-ra tehető. 17 Ezek a számok azonban erősen túlzottak. A hannoveri függés utolsó esztendejéből már hiteles adatok állnak ren­delkezésünkre. 18 1911-ben a gyár dolgozóinak összlétszáma 204 fő volt, az alábbi megoszlásban: tisztviselő 22, művezető 8, férfimunkás 110, nőmunkás 24, tanonc 40. Megalakulásakor Neuhold néhány műszerésszel és lakatossal összesen 12 fővel indult. Nem sokat tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az indulás idején 12—20 munkásról, a századforduló tájáig 200 alkalmazottra emelkedett a Telefongyár­ban foglalkoztatottak létszáma. 1900-ban állították üzembe az első gázmotort, addig gépeit egy 45 LE gőzgép hajtotta. 19 Budapest műszaki útmutatója így emlékszik meg az üzemről: fog­lalkoztat mintegy 200 munkást, a gépeket 45 LÉ gőzgép hajtja. (1896) 1897—1899 között a gyárat folyamatosan büntették illetéktelen méreg-használatért, de 1900-ban megkapta az önálló méregbeszerzési engedélyt. 20 Ebből arra követ­keztetünk, hogy az önálló galvanizáló műhely felállítása 1897—98-ra esik. HP csupán a gyár alapítását vizsgáljuk, akkor négy jelentős dátumra kell felfigyelni. 1875 az első alapítás, 1898-ban elveszíti függetlenségét, 1911-ben létrejön az új részvénytársaság, végül pedig 1949-ben a gyárat államosítják, az üzem a magyar dolgozó nép birtokába jut. Ha azonban azokat az ereket vizsgáljuk, melyekből mintegy folyam a beleömlő patakokból, létrejött a Telefongyár, a neuholdi és hannoveri ér mellett egy harmadikról is meg kell emlékeznünk, a Székely Imre-féle vasútbiztosító vállalatról. Nézzük meg ennek az előzményeit. Neuhold Kornél, az alapító Neuhold János fia, a hannoveri vezérigazgatóság tel­jes bizalmát élvezte. 1906-ban kinevezték a budapesti vezérkópviselőség igazgató­16 O. L. Telefongyári iratok, vasúti megrendelésekről szóló csomó. 17 A Telefongyári dolgozók visszaemlékezései. Lásd 13. jegyzet. 18 O. L. Telefongyárj iratok, titkársági csomó. ib Fővárosi Levéltár VIII. ker. elöljárósági iratok, 1897—1900. 3584. alapszám. 20 F. L. VIII. ker. elöljárósági iratok. 1900-1902. 2298, 46. 477. alapszám. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom