Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

nagyszerű vacsorát szolgáltak fel és remek tokaji bort adtak hozzá, melyből egy kis butéliáért 6 rubelt számítanak. A budai bor egyébként szerintem nyomába sem ér a tokajinak. A lakosság kedvelt szórakozásaihoz tartoznak az állatviadalok is, melyeket „hecc''-nek neveznek. Elvezettek barátaim egy ilyen helyig, ahonnan kihallható kutyaugatás és medvebőgés már messziről meggyorsítja az ilyen vad mulatságot élvezők lépteit; de én nem akartam kitenni magam effajta élmény­nek. Fel nem foghatom, hogy is lehet élvezetet találni abban, amint az állatok egymást marcangolják. Fürdő után megpihenve, egész napomat az egyetem, kórházak és selyem­gyárak megtekintésének szenteltem. Az itteni egyetemet Nagyszombatról helyezték át ide, évi jövedelme körülbelül ötszázezer forint. Egyéb tudomány­ágakon kívül természettudományi, történelmi és növénytani tanszék is működik. Különösen utóbbi bírna nagy fontossággal Magyarországon. Csakhogy a nemes­ség minden rendelkezésben, melyet a kormányzat életbe léptet, csak a rossz oldalt hajlandó látni, ezért aztán ennek a tárgynak a tanítása semmi haszonnal nem jár. Igen gazdag a mezőgazdasági modellek és fizikai műszerek tára. A ter­mészettudományi múzeum, mely a magyarországi előfordulásokat tartalmazza, Európa legjobbjai közül való, különösen ami az ásványtani részét illeti. A könyv­tár igen nagy termet foglal el. A legújabb és klasszikus könyvek száma nem túl­ságosan nagy. A könyvtárba való belépés ingyenes és semminő nehézségbe nem ütközik. De sajnos, a látogató mégis ritka, mint az üstökös és sokszor nem haladja meg az egy főt. Az egyetemhez tartozó füvészkert nagyon szép, de még egészen új. A csillagvizsgálda a királyi palota belvederjében nyert elhelyezést. A budai katonai kórház tiszta, rendes, minden a legcélszerűbben átgondolt; még a csekélységekben is kitűnik a rend és pontosság. Bezzeg a pesti városi kór­házban semmi sincs a maga helyén — mintha minden szándékosan az előbbinek akarna ellentmondani, aminthogy ebben a kórházban, szemben a katonakórház­zal, mindenki polgári öltözetet visel. A selyemgyár ezer munkásnak ad kenyeret, de itt is, akárcsak mindenütt Magyarországon, a művészek és mesteremberek nagyrésze német. Csak a szabók és nyergesek magyarok, akiknek remekbe készített huszáratillái, nyergei, lófel­szerelései minden versenyen felül állanak. A nagy vásár, melyet minden évben megrendeznek és melyen rengeteg szarvas­marha, ló és egyéb hasznos állat cserél gazdát, igen nagy hasznot hajt a város­nak, melyben 1784 óta — mióta Pozsonyból idehelyezték á kormányhatóságokat — sok gazdag kereskedőház alakult. De a magyarok, mint katonáskodó nemzet, csak földműveléssel foglalkoznak, mely egyébként még szintén igen fejletlen; a kereskedelem minden ágazata, mint arra már fentebb rámutattam, németek, zsidók, örmények és szlávok kezén van. Rákos mezeje, ahol a nemesség királyválasztó országgyűléseit tartotta, hét vcrsztnyire van Pesttől. A patak mindkét oldalán, azaz a széles hompkpuszta­ságon nemritkán nyolcvanezer fegyveres nemes gyülekezett egybe, általában sátrakban megszállva. Ez a pusztaság emlékezteti a magyar nemességet hajdani függetlenségére. Ma is szentelt helyként tisztelik, hol bátor őseik esküvel fogad­ták, hogy utolsó csepp vérükig megvédik jogaikat. Az 1526-i gyászos mohácsi ütközet óta több országgyűlést itt nem tartottak; de az országgyűlések emléke­zete elevenen él a hazafiak lelkében. Ha II. József figyelmébe vette volna ezt a mezőt és fontolóra veszi a lehetséges következményeket, felkelthette volna ennek a bátor nemzetnek a rokonszenvét és ilyképpen a legjobb és legnyugodtabb uralkodásra lett volna kilátása. A régi idők rajongói, akiknek a kormányzat egyetlen intézkedése sem nyeri meg tetszését, nem is látnak mást a roppant­méretű új kaszárnyákban, mint elrabosodásuknak jelképét. A nyolcadik fürdés után olyan fáradtságot éreztem, hogy a doktorok javas­197

Next

/
Oldalképek
Tartalom