Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

nagyszerű vacsorát szolgáltak fel és remek tokaji bort adtak hozzá, melyből egy kis butéliáért 6 rubelt számítanak. A budai bor egyébként szerintem nyomába sem ér a tokajinak. A lakosság kedvelt szórakozásaihoz tartoznak az állatviadalok is, melyeket „hecc''-nek neveznek. Elvezettek barátaim egy ilyen helyig, ahonnan kihallható kutyaugatás és medvebőgés már messziről meggyorsítja az ilyen vad mulatságot élvezők lépteit; de én nem akartam kitenni magam effajta élménynek. Fel nem foghatom, hogy is lehet élvezetet találni abban, amint az állatok egymást marcangolják. Fürdő után megpihenve, egész napomat az egyetem, kórházak és selyemgyárak megtekintésének szenteltem. Az itteni egyetemet Nagyszombatról helyezték át ide, évi jövedelme körülbelül ötszázezer forint. Egyéb tudományágakon kívül természettudományi, történelmi és növénytani tanszék is működik. Különösen utóbbi bírna nagy fontossággal Magyarországon. Csakhogy a nemesség minden rendelkezésben, melyet a kormányzat életbe léptet, csak a rossz oldalt hajlandó látni, ezért aztán ennek a tárgynak a tanítása semmi haszonnal nem jár. Igen gazdag a mezőgazdasági modellek és fizikai műszerek tára. A természettudományi múzeum, mely a magyarországi előfordulásokat tartalmazza, Európa legjobbjai közül való, különösen ami az ásványtani részét illeti. A könyvtár igen nagy termet foglal el. A legújabb és klasszikus könyvek száma nem túlságosan nagy. A könyvtárba való belépés ingyenes és semminő nehézségbe nem ütközik. De sajnos, a látogató mégis ritka, mint az üstökös és sokszor nem haladja meg az egy főt. Az egyetemhez tartozó füvészkert nagyon szép, de még egészen új. A csillagvizsgálda a királyi palota belvederjében nyert elhelyezést. A budai katonai kórház tiszta, rendes, minden a legcélszerűbben átgondolt; még a csekélységekben is kitűnik a rend és pontosság. Bezzeg a pesti városi kórházban semmi sincs a maga helyén — mintha minden szándékosan az előbbinek akarna ellentmondani, aminthogy ebben a kórházban, szemben a katonakórházzal, mindenki polgári öltözetet visel. A selyemgyár ezer munkásnak ad kenyeret, de itt is, akárcsak mindenütt Magyarországon, a művészek és mesteremberek nagyrésze német. Csak a szabók és nyergesek magyarok, akiknek remekbe készített huszáratillái, nyergei, lófelszerelései minden versenyen felül állanak. A nagy vásár, melyet minden évben megrendeznek és melyen rengeteg szarvasmarha, ló és egyéb hasznos állat cserél gazdát, igen nagy hasznot hajt a városnak, melyben 1784 óta — mióta Pozsonyból idehelyezték á kormányhatóságokat — sok gazdag kereskedőház alakult. De a magyarok, mint katonáskodó nemzet, csak földműveléssel foglalkoznak, mely egyébként még szintén igen fejletlen; a kereskedelem minden ágazata, mint arra már fentebb rámutattam, németek, zsidók, örmények és szlávok kezén van. Rákos mezeje, ahol a nemesség királyválasztó országgyűléseit tartotta, hét vcrsztnyire van Pesttől. A patak mindkét oldalán, azaz a széles hompkpusztaságon nemritkán nyolcvanezer fegyveres nemes gyülekezett egybe, általában sátrakban megszállva. Ez a pusztaság emlékezteti a magyar nemességet hajdani függetlenségére. Ma is szentelt helyként tisztelik, hol bátor őseik esküvel fogadták, hogy utolsó csepp vérükig megvédik jogaikat. Az 1526-i gyászos mohácsi ütközet óta több országgyűlést itt nem tartottak; de az országgyűlések emlékezete elevenen él a hazafiak lelkében. Ha II. József figyelmébe vette volna ezt a mezőt és fontolóra veszi a lehetséges következményeket, felkelthette volna ennek a bátor nemzetnek a rokonszenvét és ilyképpen a legjobb és legnyugodtabb uralkodásra lett volna kilátása. A régi idők rajongói, akiknek a kormányzat egyetlen intézkedése sem nyeri meg tetszését, nem is látnak mást a roppantméretű új kaszárnyákban, mint elrabosodásuknak jelképét. A nyolcadik fürdés után olyan fáradtságot éreztem, hogy a doktorok javas197