Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

nevezett területe megkülönböztethetően elvált a Vízivárostól. Kőfal maradványokat ennek a területnek a telkein alig, csak egy-két esetben, említenek, s azokat is csak e terület belsőbb részén, a mai Medve utca és Ganz utca sarkán és a Ganz utca közepe táján,

18 a többi teleknél általában csak azt jegyezték meg, hogy schlecht gebaut. A Ganz utca északi részén, a városfalhoz kifutó telkek és a mai Horvát utcai telkek esetében valószínűnek látszik, hogy a telekformák e terület nagymértékű pusztulása miatt a telekkiosztással kapcsolatos egységesítő szabályozás eredményei. A Medve utca, Ganz utca, Kacsa utca és a Király-fürdő közötti terület telekbeosztása őrizhette csak meg a korábbi telekformákat. A Ganz utcát 1695-ben Krawaten Gassenak nevezték, a Zaiger szerint azért, mert legnagyobbrészt horvát lakosok lakják. 1695-ben azonban a telkek birtokosainak nagy része rác. A Krawaten Gasse elnevezés nyilvánvalóan inkább abból ered, hogy a török uralom alól való felszabadulás után a horvát katonaságot ezen a területen szállásolták el. A Horvátvároshoz hasonlóan egységes és összefüggő területnek tűnik a Vízivároson belül a Fő utca, Vám utca, Iskola utca, Csalogány utca, Kapás utca, Kacsa utca közötti rész. Ennek a területnek a telekrendje és utcahálózata határozottan mutatja, hogy egységes településről van szó, amelynek középpontját a mai Csalogány utca és Medve utca sarkán állott Szent Péter-egyház képezte a középkorban. A templomot a Zaiger nem említi, de megjegyzi, éppen azoknál a telkeknél (257,259), amelyeken az utóbbi években a Szt. Péter-egyház romjainak feltárása folyik,

19 hogy van még valami a régi falakból (hat noch etwas von alten gemeür), s nyilvánvalóan ezeknek a fennálló falaknak a hatására kellett lekerekíteni a telkek kiosztásakor a 258. számú telek (Csalogány utca 9.) északkeleti sarkát, a templom déli mellékszentélyének apszisa miatt. A Csalogány utca 7. számú telek északi határvonala a templom falának vonalát követi, tehát a kiosztáskor ez a fal befolyásolta a telek határának a megállapítását. A Medve utca 1—3. számú telken levő falakat azonban a telekhatár megállapításánál nem vették figyelembe (valószínűleg a falak erős pusztulása miatt), hanem ragaszkodtak a szomszédos telkeket elválasztó párhuzamos vonalakhoz. A 256. számú telken épületmaradvány nem volt. A templom tehát egy szabad térségen állhatott. Lehetséges, hogy a templom területéhez tartozott az a meglehetősen nagy, csaknem 1000 öles három utcával határolt terület is (Csalogány utca 6—8, Gyorskocsi utca 18, Iskola utca 45—47), amelyet a rác ferencesek kaptak a kamarai adminisztrációtól kert céljára. Ezen a telken is volt noch was von alten guten gemeür, s itt lakhattak azok a boszniai rendtartományhoz tartozó ferencesek, akik a török uralom alatt a katolikusok lelki gondozását ellátták, s lehetséges,

20 hogy a Szent Péter-templom épebben álló részében istentiszteleteket is tartottak a környező telkeken lakó katolikus rácok számára.

21 Ezért nem használták fel a törökök mecsetként ezt a templomot. A Vízivárosnak ezen a részén a telkek fekvése szinte kizárólag kelet-nyugati irányú, s ez a telekrendszer a korábbi állapotot őrizte meg. Ugyanis a sok fennálló jó fal és fundamentum miatt nem lehet arra gondolni, hogy itt a török uralom alóli felszabadulás után telekrendezés, telekszabályozás történt. 95 telek volt ezen a területen, s a Zaiger 45 telken jelöl meg kőfalat, 7 telken fennmaradt fundamentumokat, 7 telken sárfalat, 15 telekről pedig csak annyit jegyez meg,, hogy ist schlecht gebaut. Puszta telek 21 volt. y^ 18 A Ganz utcai 215—216. számú telkeit 1695-ben elválasztó vonal egy régi fundamentum miatt megtörik. 19 Garády S. : Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931—1941. — Bud. Rég. XIII. (1943) 206—233. Garády 1942-ben a Csalogány utca 7. számú telken ásott, s „a telek nyugati és északi határvonala mentén egy háromhajós, körülbelül 16—20 m szélesre becsülhető, tehát nagyobb méretű csúcsíves templom déli szentélye apszisának lezárható falaira és a főszentély déli falára" akadt. Garády ezt a templomot a vízivárosi Szent Péter vértanúról elnevezett plébániatemplommal azonosította. — A feltárás munkáját a Medve utca 1—3. számú telken jelenleg Holl Imréné folytatja. 20 Horler M. : Budapest műemlékei I. — Budapest. 1955. 651. 21 L. 4. jegyzet. 189