Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Heckenast Gusztáv: Probszt, Günther Frh. v.: Das deutsche Element in Personal der niederungarischen Bergstädte. Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission. I. köt. München, Oldenburg 1958. 729-730

történet címen a Szent György utca 3. sz. ház történetéről 1379-től 155o-igA Soproni Szemle új évfolyamai — ha kezdetben még tapogatódzva is — egyre céltudatosabban szolgálják a város történetének a feltárását. A Szemle hagyományainak megfelelően nem hanyagolják el a természetrajzi tanulmányok közlését sem. A Sopron környéki szelídgesztenyésekről, a természetes növénytakaró és a kertészeti termesztés közti összefüggésről, Sopron környékének gubacsdarazsairól stb. szóló cikkek váltakoznak a történeti tanulmányokkal. Helyet kap a folyóiratban a régészet és a néprajz is, s helyet kapnak — bár a városi vonatkozásúaknái jóval kisebb számban — megyei vonatkozású cikkek is. Már a régi Soproni Szemlére is jellemző volt, hogy a megye aránylag keveset jut szóhoz. De tekintettel arra, hogy egy várost sem lehet a környezetéből kiszakítani, a szerkesztésnek nagyobb teret kellene biztosítania megyei, Sopron környéki vonatkozású tanulmányok közlésére, illetőleg ilyen természetű kutatásokra is kellene ösztönözni, ama nehézség ellenére is, hogy Sopron nem megyeszékhely. Nagy Lajos Probszt, Günther Frh. v.: Das deutsche Element im Personal der niederungarischen Bergstädte. Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission. 1. köt. München, Oldenbourg 1958, 176. Az alsó-magyarországi bányavárosokat német telepesek alapították a középkorban, szlovák nyelvterületen. A kisebb bányavárosok hamarosan el is szlovákosodtak, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya patriciátusa azonban évszázadokon át megtartotta német jellegét, nem utolsósorban a császári bányakamarai igazgatás segítségével, amely lehetőleg német nemzetiségű, az osztrák örökös tartományokból származó tisztviselőket alkalmazott. A XIX—

XX. században azután e három jelentősebb város németsége is elszlovákosodott, illetve részben elmagyarosodott. A lakosság nemzetiségi összetételének változása szorosan összefüggött a társadalmi fejlődés és a politikai harcok menetével. Ebben a perspektívában nagyon is jogosult a bányavidék német nemzetiségű személyzetének vizsgálata, annak kutatása, hogyan nyomult be a szlovák, illetve kisebb részben a magyar elem a bányavárosok polgárságába. Sajnos, ennek a társadalomtörténeti problémának a megoldásához G. Probszt semmivel nem járult hozzá könyvében. Az alsó-magyarországi bányavárosok történetének osztrák specialistája a bevezetésben áttekinthető, bár statikus és kissé felületes összefoglalást ad a bányakamarák szervezetéről, de a bányászat hanyatlásának okairól, a mélyművelés akkor még leküzdhetetlen nehézségeiről és a bányák kimerüléséről nem vesz tudomást. Az alsó-magyarországi bányászat lehanyatlását ehelyett 729