Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

meglevő felszereléssel, gépi berendezéssel el tudták végezni. Amikor a hadvezetőség később megpróbálta a hajógyárakat rendszeres haditermelésre beállítani, akkor a nagyobb követelményekhez szükséges új gépi berendezéseket sem belföldön, sem külföldön beszerezni már nem lehetett. De a használattól tönkrement berendezések felújítására sem igen nyílt a háború alatt lehetőség, ennélfogva a hajógyárak a háborús években a szó szoros értelmében lerongyolódtak. A rendszeres termelő tevékenység megkezdése előtt tehát a hajóépítő telepeken az elkerülhetetlenül szükséges reorganizációt kellett megkezdeni és fel kellett újítani a gépi berendezéseket. A másik fontos feladat volt az üzemek termelőképességének technikai biztosításán túl olyan munkásgárda kialakítása, amely a gazdaságos többtermelés gondolatát irányító elvként tartja szem előtt. A helyzet felmérése rávilágított arra a tényre, hogy az elavult üzemekben dolgozó, sok esetben ellenséges beállítottságú szakemberek mesterségesen felnagyították a nehézségeket a munkások előtt, akik elveszítették munkakedvüket, és főleg a bérfizetésre fordították figyelmüket. A Szociális Termelés Népbiztosságának Hajógyártási Szakosztálya ebben a vonatkozásban is helyesen ítélte meg a helyzetet és szabta meg a tennivalókat. A feladatok között elsődlegesen az anyagi természetűeket emelte ki, tudván, hogy megoldásuk elkerülhetetlen, és megvalósításuk kedvezően hat vissza a munkások tudatára, de a dolgozók és a szakemberek szocialista jellegű nevelését is célul tűzte ki. A szakosztály vezetői az üzemekből jelölték ki azokat a munkásokat és mérnököket, akik a politikai vezetőkkel együtt hozzáfogtak az üzemi munkások oktatásához. A szakosztály tudományos hajóépítő-ciklusok tervét is kidolgozta, melyek a hajóépítészet teljes tematikájára kiterjedtek, pl. a gyakorlati hajóépítés, folyami hajók építése, a szilárdságtan elvének alkalmazása a hajóépítészetben, technológiai alapelvek stb. A megoldandó feladatok első két legfontosabb csoportját a fentiekben állapította meg a hajóépítési szakosztály. Az iparág vezetői úgy vélték, ha ez a két feladatkör többé-kevésbé sikeresen megoldódott, akkor lehetőség nyílik a teljes hajóipar ésszerű alapokon nyugvó átszervezésére. A harmadik feladatcsoport megvalósításakor került volna sor a hajóépítő üzemeknek az adottságaiknak és a követelményeknek megfelelő profilírozására. Egyik üzem — a tervek szerint — csupán gőz- és motoros meghajtású nagyobb vízi járműveket épített volna, a másik telep csupán uszályokat, a harmadik a motorcsónakok és más kisebb hajók építését végezte volna, végül az újonnan létesítendő csepeli kikötőben hajójavító üzemet kívántak felállítani, ahol a hajók rakodása és telelése közben az összes javításokat helyben elvégezhették volna. A szakosztály terveiben megemlítették a termelés minőségi színvonalának emelését is. Ennek megfelelően, a jobb mérnöki gárda kiképzése céljából a Műegyetemen hajóépítési tanszék felállítását, továbbá a hajóépítés ellenőrzésére és szakszerű kivitelezésének biztosítása céljából műszaki szabályzat készítését vették tervbe.

20 41* 643