Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226
9 G. D. Teutsch, Der Zollstreit der Sachsen mit dem Großwardeiner Kapitel in dem letzten Viertel des 15-ten Jahrhunderts. Archiv des Vereins für Sieb. Landeskunde, I. Bd. II. Heft, Hermannstadt 1844. 10 Teleki J,, Hunyadiak kora Magyarországon. XII. köt. Pest 1857. 11 Országos Levéltár Filmtár (továbbiakban OL. Ft.) Pozsony v. lt. 2173. sz. 12 Bunyüay V., A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig (a továbbiakban: Bunyitay, A váradi püspökség. . . ) II. köt. Nagyvárad 1883, 290—4. 13 A. Berger, Urkunden-Regesten aus dem alten Bistritzer Archive von 1203 bis 1526. Bistritz 1895, 289—291. sz. 14 Mdlyusz E., A mezővárosi fejlődés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bp. 1953, x ^915 Elekes, Központosító politika. . . 12. — Rajtuk kívül az utóbbi években Szűcs is foglalkozott az első perrel (i. m. 109.), azonban időpontját sajtóhibával 1467-re helyezi. — A régebbi irodalomban Sólyom J'., A magyar vámügy fejlődése 1519-ig (Bp. 1933) c. hasznos vámtörténeti kompüációja meg sem említi a vámpert ! 16 Bunyitay V., A váradi káptalan legrégibb statútuma (a továbbiakban: Bunyitay: A váradi káptalan. . . ) Nagyvárad 1886, 56. 17 Szentpétevy I., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. köt. Bp. 1923, 207. sz. 18 Bunyitay, A váradi püspökség. . . I. köt. 123, II. köt. 290, 1. jegyzet. 19 Anjoukori Oklevéltár. IV. köt. 292. 20 Meszesi Demeter püspök volt 1345—1372-ig. Bunyitay, A váradi püspökség. . . I. köt. 181. 21 bunyitay, A váradi káptalan ... 56—57. 22 Zsigmondkori Oklevéltár. Szerk. Mályusz E. H/2, köt. Bp. 1958, 6960. sz. Vö. Bunyitay, A váradi püspökség. . . II. köt. 290, 3. j. Két évvel később a nádot is foglalkozott az üggyel. 23 Zsigmond vadkerti vásárszabadalmának szövegét 1. Várad-Vadkert tanácsának Kassa kérésére kiadott átiratában. OL.Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 597. sz. Vö. Bunyitay, A váradi püspökség. . . I. köt. 293, II. köt. 290. 24 Uo. III. köt. 141, 5—6. jegyzet. 25 Uo. II. köt. 290. 26 Ez a vizsgálat, illetve a róla készített jelentés a vámper megismerésének szempontjából elsőrendű fontosságú. Noha Berger (1. 13. jegyzet) közölte regesztáját, eddig nem használták fel. A király rendeletét és a közgyűlésről készített jelentést az 1492. évi per ítéletlevele őrizte meg. OD. Ft. Beszterce v. lt. 182. sz. A per feldolgozásánál ezt az 1478-as ítéletlevél szövegét is fenntartó oklevelet vettük alapul. 27 OL. Középkori gyújt, (a továbbiakban: Dl.) 273. sz. 28 „. . . iudices et iuratos ceterosque uni versos incolas et mercatores liberarum civitatum nostrarum regalium partium Transilvanarum". . . mondja ekkor a király, azonban ugyanezen a határnapon már IV. Béla 1244. évi kiváltságlevelét is bemutatták, ,,per. . . iudicem et iuratos cives civitatis nostre Budensis, qui seipsos in eorum ac universorum concivium ipsorum personis cause huiusmodi intromittendo". Dl. 273. sz. Buda bírája a magyar Kovách István volt ekkor. Kovách harrnincadispán (azaz a határvámok felügyelője), pénzverő- és erdélyi sókamaraispán az 1460-as években. Életrajzát 1. Kubinyi A., A kincstári személyzet a XV. sz. második felében. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. 1957, 41, 113. jegyzet. Mint ilyen, a vámkérdésekben abszolút szakértő volt. 29 Brassó v. lt. Privilégia nr. 211. Mályusz Elemér regesztája a Budapest Történeti Múzeum Budapest Története gyűjteményében. 30 Az erdélyi városok legteljesebb felsorolását az 1492-es ítéletlevélből ismerjük, míg a magyarországiakat 1477. május 20-án tüntetik fel, Pozsony nélkül. Teleki i. m. XII. köt. 16. és Dl. 24 438. sz. Csizmadia A. (A magyar városi jog. Kolozsvár 1941, 20.) ezt az adatot tévesen tárnoki gyűlésnek magyarázza, noha személynek előtt folyó perről van szó. 216
