Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Csepel áttelepítése az 1838-as árvíz után = Die Übersiedelung Csepels nach dem Hochwasser im Jahre 1838 471-475
A házhelyek elosztási módja, mint eddigiekből kitűnik, elsősorban a gazdag parasztság érdekeit szolgálta. Az egésztelkes jobbágyok kisajátították maguknak a főteret, ahol a zsellérekénél négyszer nagyobb házhelyeiket osztatták ki maguknak. A zsellértelepülés, ahogy ez általában az új alapítású falvakban szokásos, kiszorult a falu szélére. A telekosztásnál csak igen kevéssé voltak tekintettel a nemzetiségi különbségekre. A tizennégy illír féltelkes jobbágy közül — igaz, hogy nagy részük — tizenegy család a falu déli, középső háztömbjében kapott házhelyet, de ebben a háztömbben is voltak rajtuk kívül németek (öt család), A többi három család az északi háztömbben kapott házhelyet. A viszonylag sokkal kisebb illír zsellérség is a falu déli részében települt meg. Itt azonban keveredve voltak a német zsellérekkel, akik közt kisebbséget alkottak. Ez a telepítési beosztás is valószínűsíti azt, amit már más helyen megállapítottunk, hogy a nemzetiségi ellentétek ebben a korban lassan elveszítik jelentőségüket, hogy ehelyett a jobbágy—zsellér ellentétek éleződjenek ki. 15 Az építkezés gyorsan megindult. Egy 1839. október 25-i keletű térkép szerint a falu nagy része már beépült (31. kép). Mivel a telkek keskenyebb végükkel fordultak az utcákra, a házakat is így építették. így az egyes házak keskenyebb része tekintett az utcákra, hosszabb felük pedig elnyúlt a telekhatár mellett a telek vége felé. A házak utcára tekintő homlokzata általában nem sokban különbözött a jobbágy- és zsellérportáknál; azonban az előbbiek sokkal mélyebben nyúltak be a telek belsejébe, mint az utóbbiak. A templom, az uradalmi épületek, a plébánia, iskola és községháza ekkor még nem épült fel, de a hat egésztelkes jobbágy háza közül csak egy nem készült el. A 32 féltelkes-ház közül 26 már állott, kettőt éppen építettek, és csak négy nem készült el. Ezzel szemben 19 zsellérház építése még elmaradt a 78 közül. Talán éppen a zsellérek közt kell keresnünk az áttelepülés ellenzőit, hiszen új ház építéséhez nyilván pénzre volt szükségük, ami hiányzott, — míg a régi házak újjáépítése sokkal olcsóbb lett volna. A község élete ezentúl már az új faluban folyt. A század második felében már általánosan ismert a község rendezett, szép települése. 16 Magaslati települése miatt mentve maradt a későbbi árvizektől, így az 1876. évitől is. 17 473
