Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259

hazátlan zsellér. 1835-ben kilencet nevez meg az összeírás, öt féltelkest, három házast és egy házatlant. Az 1846-os tizenegy családfő között megint megtaláljuk az öt féltelkest, mellettük négy házas és két hazátlan zsellért. A német Pecz család az 1770-es urbáriumban van először említve. Ekkor egy tagja él, aki egytelkes jobbágy. 1828-ban egy egytelkes, két féltelkes jobbágyból és egy házas zsellérből áll a család. Ugyanez a helyzet 1831-ben. 1835-ben egy újabb házas zsellér kerül közéjük, azonban ennek özvegye 1846-ban már hazátlan zsellér. 51 Székesfehérvári pk. It. Canonica Visitatiók, Szigetcsepel. 1817, 1832., 1839. évi füzetek. Habár a népességszám nem egyezik sem a sematizmusok, sem a summariumok adataival, a nemzetiségek egymáshoz való arányszáma elfogadható. A százalékot mi számítottuk. 62 Schmidt apát, volt csepeli plébános 1818. április 1-én Csepelen kelt jelentése a püspökhöz (Székesfehérvári pk. lt. Egyházigazgatási iratok, nr. 4515. Csepel). A püspök ugyanis Schmidtet bízta meg annak az ügynek kivizsgálásával, hogy miért tagadták meg a csepeliek az egyházi földek megmunkálását. 53 1828. december 30-án iktatott kérvény a székesfehérvári pk. lt. idézett 4515-ös fasciculusában. Az illyr „közösség" nevében a Vertsics, Gyuratz és Szorinatz családok tagjai írták alá. 64 Az 1829. január 13-i püspöki rendelet fogalmazványa uo. 55 Az 1828-as összeírás alkalmával a szomszéd falukban alig találunk néhány olyan nevet, amelyik megegyezik csepeliekkel. Ezek vegyesen németek és illyrek. Valószínűleg beházasodók lehettek. Ilyenek Promontoron : a Holl, Niderkircímer, Fricz, Moszt, és Vicz (nyilván Ujcz) (01.1828-as összeírások, Csepel—

Promontorium) és Tökölön : az Agics (ez azonban idevaló család lehetett, mert 1728ban is ott éltek már), Szurnyál (nyilván Zorinácz elferdítése) Istvánov és Ujcz családok. (01. 1828-as összeírások, Tököl). 56 Az uradalmi elnyomásra 1. Mihalik Sándor, Budafok 1848 előtt és az 1848/49-iki szabadságharcban. Különlenyomat a „Budafoki Újság" 1929. évi évfolyamából, 10—31. 57 A határ terjedelmére 1. Gerlóczy i. m. III. 18. Az úrbéri állományra Bp. 2. sz. áll. lt. Pest megyei lt. 133. sz. úrbéri per. 1859. november 29. Egyben hasonlító Iromány Csepel helysége régi, jelen és jövendő úrbéri birtok állapotjáról. Ez valamivel több, mint az 1770-es állapot. 58 A község úrbéri perének feldolgozását a közel jövőben Takatos Ernő tollából várjuk, ezért nem foglalkozunk vele. 59 01. Csepel-Promontorium 1828. évi összeírása. 60 OT. Sziget-Szent-Miklós 1828. évi összeírása. 61 Az idézett promontori összeírás szerint a budai polgárok 1687 és a pestiek 1320 1/2 kapás területen gazdálkodtak Promontoron. Ezek megművelése valószínűleg legnagyobb részben csak napszámos kéz által volt lehetséges. A szőlő a mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb ága. 62 Fényes Elek, Magyar Országnak, s a hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja. Pest, első kiadás, II. k. 1837, 411 — 2 második kiadás, II. k. Pest 1843, 357. Uő, Magyarország geographiai szótára. Pest 1851, 212. Mind a három helyen szóról szóra azonos szöveget ír Fényes Csepelről, pedig 1837 és 1843 között a falu más helyre költözött. A megadott lélekszám is azonos (599) mind a három kötetben. Ezt a számot Fényes Ludovicus Nagy, Notitiae politicogeographico-statisticae inclyti regni Hungáriáé I. k. Buda 1828, 244. művéből vette át. 63 Galgóczy i. m. III. 18. 64 1828-as összeírás, Observationes IV. p. 65 Galgóczy idejére már megváltozott a helyzet : az úrbéri per során lezajlott a tagosítás, továbbá a főváros nagyobb fejlődése miatt kiszélesedett annak fel vevőpiaci körzete. A csepeliek akkor már a budapesti fogyasztásra tenyésztették állataikat. 66 Vö. Tolnai György, A parasztipar kialakulása és tőkés iparrá fejlődése Magyarországon (1842-1849). Századok 1956. 716-7. 256