Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Kubinyi András: Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében = Die Bevölkerung von Csepel im 18. und die ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 229-259

KUBINYI ANDRÁS Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében A nagyiparáról ma világszerte ismert és fővárosunk életében nagy szerepet játszó Csepel a múlt század közepén még jelentéktelen jobbágyfalu volt. Mégis, ez az időszak sem lényegtelen a későbbi nagyipari előváros történetében. Nemcsak azért, mert ebben a korban költözik a helység a mai helyére, hanem azért is, mert ekkor már csírájában jelentkeznek azok a tényezők, amelyek később a nagyipar kialakulását lehetővé tették. Tanulmányunkban ezért foglalkozunk ezzel a korszakkal. Nem kívánjuk a község e korbeli történetét mindenre kiterjedő monográfiában feldolgozni ; célunk csak az, hogy a népesség fejlődésében megmutatkozó jelenségek alapján rámutassunk ezekre a faktorokra. Vizsgálatunk azért is tanulságos, mert Budapestkörnyék története még ma sincs kellő mértékben feldolgozva.

1 Kutatásaink alapját a különféle összeírások szolgáltatták.

2 Csepel a Dunának Budapesttől délre elterülő hatalmas szigetén, a róla elnevezett Csepel-szigeten fekszik. A középkorban a szigettel együtt királyi, gyakran királynői birtok, az uralkodók kedvelt vadászóterülete. Mezővárosi kiváltságokat élvezett.

3 A török uralom idején valószínűleg teljesen elpusztult, mert 1690-ben mint elhagyott helyet,

4 1695-ben mint pusztát emlegetik.

5 Középkori épületeinek csak romjai maradtak fenn, hogy a múlt század végi kikötőépítkezések alkalmával ezek is eltűnjenek.

6 Úgy látszik, hogy csak a XVIII. század második évtizedében települt újra meg a falu. Ismerjük ugyanis a ráckevei uradalomnak, mint földesúrnak, Johann Georg Űtz-cal és társaival 1712-ben Csepel betelepítésére kötött szerződését.

7 Ennek értelmében a Svábföldiről érkező telepesek engedélyt nyertek az uradalomtól a szigetcsúcson fekvő» puszta („das Öed gelegene Dorf") Csepel megtelepítésére, ott,, ahol a „Lust Haus" romjai, nyilván középkori emlékek állanak. Ezenkívül megkapják a Duna túlsó oldalán, az úgynevezett csepeli Promontoriumot, azaz szőlőhegyet (a mai Budafokot). Néhány évi adómentesség, szőlőtelepítési (Promontoron), halászati, révtartási jog járult még ehhez.. Ennek ellenére az 1715. évi országos összeírás még nem emliti Csepelt.* Először az 1720-as regnikoláris összeírásban szerepel a falu. Eszerint a község csak három évvel azelőtt, tehát 1717-ben (és nem 1712-ben) települt meg. Az összeírás évében már 19 jobbágycsalád él a faluban; 229