Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227
gos sóigazgatóra mutat. Kempelen megbízható embereket keresett a kényes feladathoz, s ezeket saját beosztottjaiban találta meg. Innen van, hogy az áttelepítést sószállító hajók és tutajok végzik. A kivitelezés tervét csak egy országjáró, utakat, szállító eszközöket ismerő, tapasztalati módon gondolkodó, ember eszelhette ki. Niczky és Szabó ebben már aligha vettek részt. Ma is, eltűnődve a térkép felett, kitűnőnek találjuk az átköltöztetés technikai lebonyolítását. Kempelen szárazföldi és vízi úttal kombinálta az áttelepítés végrehajtását. Nagyszombatból a legrövidebb út a Vágig : Vágszered. Odáig, a kb. tizenöt kilométernyi utat szekérkaravánon tették meg az egyetem ingóságai, sőt a tanárok egy része s a diákok is. Kézenfekvő lett volna, hogy erre a munkára Kempelen nagyszombati s környékbeli fuvarosokat fogad fel. Kempelen azonban a csallóközi Nagylégről hozatta fel a magyar szekeresgazdákat, nagyszombatiakat nem fogadott fel, s nem bízott bennük. A nagylégiek személyes ismerősei voltak, birtokos volt azon a vidéken, nyaralásaiból ismerte őket, s a nagylégi fuvaros magyarok sószállítással is foglalkoztak. Vágszereden átrakták a rakományt a készenlétben álló tutajokra, azokról Nádszegnél pedig sószállító hajókra, amelyeknek minden hajósát ismerte Kempelen. A Vágról átvezették a hajókaravánt a Dunára. De a hajók nem bizonyultak elegendőnek az átszállításra, s ezért Kempelen tervei szerint a komáromi hajóácsok hat nagy tutajt is készítettek a kamarai erdők fáiból a szertári anyag, a könyvtár meg a nyomda felszerelése számára. A hajósnépet Kempelen és Rajcsányi vezette. A hajók egy mérföldnyi utat öt negyedóra alatt tettek meg a nagy teherrel. Csak nappal folytatták útjukat, éjszakára kikötöttek. Óvatosan haladtak a szeszélyes, szabályozatlan vizeken. Első megállóhelyük Komárom volt, a második Nagymaros, onnan a szentendrei ágban folytatták az utat, s harmadnap délután lehorgonyoztak Budán, a vár alatt, a tabáni révben. Útközben, a be- és kirakodásnál, nem veszett el semmi. Kempelen megszervezte a tanárok, az egyetemi személyzet egy részének s a diákoknak az átköltöztetését is. A számára rendelkezésre álló pénzből a világi tanároknak egyenként 150 forintot, az egyháziaknak 50 forintot utalt ki utazási költség címén. érthető, hogy Nagyszombat városa nehéz szívvel búcsúzott az egyetemtől. A kéttornyú, Esterházy Miklós építette Egyetemi templomból, a korai barokk egyik legszebb magyarországi templomából, órákig szállt a búcsúzó harangszó. Nagyszombat ódon utcáin pedig felzúgott a diákok búcsú-éneke. 24 A szöveg a nagyszombatiaknak nem nyújtott túlságos vigasztalást, de a jóslatból történeti valóság lett. A másfélszázados nagyszombati Egyetemi Nyomda azonban nem tűnt el a városból, ma is észlelhető sok emléke. Az Egyetemi Könyvtár díszes barokk szekrényeiből is maradt ott néhány darab, a könyvek egy része is, s mindez máig megvan ott a szlovák katolikusok Szent Adalbert Egyesületének tulajdonában, a múzeumban. 217
