Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

királyi fővárosba kell áttelepíteni az univerzitást. Senki világosabban nem látta, mit lehet veszíteni, ha az egyetem Nagyszombatban kornyadozik tovább s nem áll a fővárosban a magyar művelődés élére. Jelleméhez méltó bátorsággal ragaszkodott ehhez a gondolathoz. Túlságosan jól ismerte a nagyszombati egyetemet. Két testvérbátyja ott diákoskodott, diákkorában maga is megnézte s elment a kedve tőle. Szemleútján Nagyszombatban két társának Kempelen volt a kalauza. A királynőnek kezdettől fogva a fővárost ajánlotta az egyetem számára. Hivatkozott Pázmány Péter egyetem-alapító oklevelére is, amelyből világosan kiderült, hogy Nagyszombat mellett csak azért döntött 1635ben a prímás, mert Buda és Pest akkor török kézen volt. Nagyszombat tehát már az egyetem alapításakor is csupán ideiglenes székhelynek számított. Pázmány azt javasolta, hogy végleges elhelyezés esetén telepítsék le az egyetemet az esztergomi főegyházmegye területére.

19 S ezt tudva, Kempelen könnyen védhette ki az uralkodónőnél Barkóczy hercegprímás ellenjavaslatát, hogy költözzék át az elődje alapította egyetem — Esztergomba. Buda is ugyanahhoz az egyházmegyéhez tartozik — hangoztatta Kempelen. Hisz Nagyszombatból Esztergomba kerülve az egyetem csak csöbörből vödörbe jut. A kis elhanyagolt Esztergomban ugyanolyan papi provincializmusban reked meg, mint aminőben Nagyszombatban volt. Királyi hatalmát is erősíti Magyarországon, ha a fővárosnak adja az egyetemet — világosította fel Mária Teréziát. S a királynő elutasította Barkóczy javaslatát. Nem tudni, kik voltak a bécsi udvarban az egyetem átköltöztetésének ellenzői, de könnyen kirajzolódnak előttünk, ha általában a magyar nemzet javát szolgáló reformok osztrák halogatóira és kerékkötőire gondolunk. Nemcsak egy kisstílű és személyesen érdekelt réteg tagjai voltak ezek, hanem voltak köztük tudatos ellenzők. Magasrangú hivatalnokok lehettek, mert amikor már köztudomású volt, hogy a királynő elfogadta Kempelen, Niczky és Szabó javaslatát, a nagyszombati egyetem kancellárjának váratlanul rendkívüli összeget utalt ki az udvari kamara a rozzant épületek rendbehozására és modernizálására. S Fekete György kancellár nagy sebbel-lobbal tataroztatta s kibővítette a nagyszombati épületsort, gyorsan egy csillagdát is épített rá a központi épületre. Elképzelhető erre Mária Terézia dühe. Ügy is állandó pénztelenségben volt háborúi miatt, s most egy nagy summától ütötték el az áttelepítést. De Kempelen ennek ellenére is győzött. Költségvetést mutatott be az uralkodónőnek. Ha Nagyszombat mellett dönt, akkor ott további épületekre is lesz szükség, mert szűken vannak, összegszerűen 160 191 forintnyi kiadásra. Viszont a budai helyszíni számítások szerint a Budán való elhelyezés csak 179 438 forintot tenne ki, tehát mindössze 19 ezer forinttal többet, mint Nagyszombatban. Olcsóbb és nagyobb ajándékot nem adhat az uralkodó a magyar nemzetnek, mintha az egyetemet a régi fővárosba költözteti. Ebben a budai tervben a budai jezsuita iskola és a szomszédságában levő három ház is szerepelt. Kempelen azonban felvetette a gondola213