Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227
riez igazították. 13 Ki lehetett az, aki Mária Terézia népszerű komornájának, Grassné bárónőnek, gyermekeit Pozsonyba viszi, hogy ott magyarul tanuljanak? Nyilván, Kempelen. 14 Bécsben is, Pozsonyban is nyitva állott háza a magyar értelmiség előtt. Pozsonyi vendéglátásáról maga Windisch is tudósít. 15 Pozsonyban a polgárok körében Kempelen népszerű volt, csak a városi szenátus és a káptalan nézte féltékeny szemmel s leplezetlen irigységgel a hiedelem-irtó s gyermekkora óta „csodálatos varázslónak" ismert tudóst. 16 Kik járhattak Kempelenhez? Egy névsor maradt fenn mindössze, azoké, akik — a kor szokása szerint — a Mechanismusra előfizettek, s nevüket a szerző műve végén publikálta. Ezek közt sok a főrendű előfizető. A névsor végén olvasható ,,és még mások" kifejezés mögött nyilván azok bújnak meg, akik nem viseltek országos rangot, nem tartoztak a főrendűek közé. Alighanem magyar értelmiségiek voltak ezek. Sas Andor írja, hogy az öreg Kempelen Engelbertet egyszerre nyugdíjazták Amadé Lászlóval, a költővel, aki ugyancsak pozsonyi kamarai tanácsos volt. Kempelen János 1772-ben Mária Teréziától ajándékba kapta a csallóközi Csiba család kúriáját Hódoson s több telket ugyanott, továbbá Gombán, Csenkén, Nagylégen és Kismagyaron. Az adomány úgy szólt, hogy János családjának kihalta után a birtokot Farkas ivadékai öröklik. Amadé is csallóközi birtokos volt s Farkas a gombai kúriát úgy megszerette, hogy életének végén legszívesebben csak ebben a csöndes gyümölcstermő, vasárnap este dudaszótól hangos magyar faluban tartózkodott. Maga meséli el, hogy a beszélőgép szerkezetének eszméjét egy csallóközi dudás játéka adta neki. 17 Valószínű tehát, hogy a pozsonyi Kempelen-ház vendégei közt csallóközi magyar nemesek szerepeltek, a gazda pozsonyi szabadkőmíves barátain kívül. így érthető s a gombai nyaralások magyarázzák, hogy Kempelen Farkas fia és leánya csallóközi famíliákkal barátkozott s házasodott össze. Pozsonyban már Bél Mátyás évei óta újra divatban volt a magyar nyelv. 18 Mindenütt arról beszélgetnek baráti találkozókon, borozgatás közben, hogy egy tudós társaságot kellene alapítani. Ennek a gondolatnak alighanem a magyar fonetikával foglalkozó Kempelen Farkas volt egyik zászlóvivője. Lehet, hogy Bessenyei ismert tanulmánya, a Jámbor szándék, a Kempelen társaságában folytatott beszélgetések révén jött létre. Jellemző Kempelenre, hogy a Mechanismus előszavában bocsánatot kér, amiért stílusa nem eléggé tökéletes, mivelhogy nem német az anyanyelve. S a Mechanismusban a magyar nyelvnek ünneplő magyarázata és összehasonlítása a szomszéd nyelvekkel, nem véletlen. Szorosan összefügg azzal, amit Bessenyei fejteget, a nyelvmívelő tudós társasággal. Az egyetem átköltöztetése Budára nyilván egyszerre ötlött fel Kempelenben a tudós társaság eszméjével s a magyar nyelv művelésének gondolatával. Ahhoz, hogy a nyelv emelkedésében és elterjedésében bízni tudjon, kevésnek találta a társaság megalakulását ; úgy érezte, ennél nagyobb reformra van szükség. S világosan kimondta a célt, amely felé igazi reformok esetén törekedni kell : Nagyszombatból Budára, a 212
