Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

egyetemének átköltöztetését a kis Nagyszombatból Budára. A nagy reform Szekfű szerint teljesen Mária Terézia érdeme.

1 Pauler Tivadar ismert monográfiája egyetemünk történetéről a kútforrása e megállapításoknak. Pauler mondja az áttelepítést Mária Terézia egyik eredeti művelődéspolitikai gondolatának.

2 A királynő, magyarázza Pauler, a Ratio Educationis elfogadásával egy időben döntött az egyetem áthelyezéséről.

3 Egy helyütt azonban elmondja, hogy a királynő az egyetem kérdésének tanulmányozására háromtagú bizottságot nevezett ki. Énnek Niczky Kristóf, Kempelen Farkas és Szabó András voltak a tagjai. A királynő ezzel a bizottsággal dolgoztatta ki a tervet. Niczky, Kempelen és Szabó megbízásukhoz képest megjárták Nagyszombatot, Budát és Pestet, tüzetesen megvizsgálták a helyi viszonyokat, s egyhangúan ajánlották az egyetem Budára költöztetését. Felterjesztésüket 1776. december 22-én intézték az uralkodónőhöz. Magát a tervet Mária Terézia ugyanazzal a triumvirátussal nyélbe is ütötte.

4 Paulerrel azonosan vázolja a bizottság működését egy szlovák tanulmány is, bár nem hivatkozik a nyilvánvaló magyar forrásra.

5 Pauler terjedelmes művéből ennél többet nem lehet kihámozni a bizottságra nézve. Nem állapítható meg, hogy hármuk közül kinek minő szerepe volt, s kié volt az ilyen bizottságokban szokásos munka oroszlánrésze. Niczky Kristóf helyét találjuk ott általában a legkézenfekvőbbnek. Hisz valóban Niczky vetette fel már 1769-ben egy rövid emlékiratában, amelyre Szekfű is hivatkozik, az egyetem átköltöztetésének gondolatát.

6 Niczky, aki fokozatosan betölti az ország első közjogi állásait egészen az országbírói stallumig, a legszámottevőbb magyar főúr Bécsben, feltétlen támasza a dinasztiának, olyannyira, hogy ezért később II. József is megtartja, holott tudja, Niczky nem híve a felvilágosodásnak. Niczky magyarázza meg az uralkodónőnek, hogy a közoktatásügy irányítása a magyar király felségjogai közé tartozik, javasolja, hogy a földvári apátság jövedelmét fordítsák az egyetem gyarapítására. Szabó András kanonok, később püspök, jelenléte a bizottságban az egyháznak — az esztergomi róm. kat. főegyházmegyének és a hercegprímásnak — az egyetemhez fűződő elismert kapcsolataira utal. A jezsuita rend eltörlése és óriási vagyonának államosítása után a katolikus egyház nyomban érvényesítette minden befolyását Bécsben, hogy az egyetemen némi formai változással tovább tarthassa a gyeplőt. De hogyan került ebbe az együttesbe Kempelen Farkas, a híres fizikus és feltaláló? Erre nézve Pauler, de más sem tud magyarázatot. Bgész különösen hat a kutatóra a rendkívül gyér adat Kempelen Farkas egész életéről és működéséről. Míg egyetlen találmányáról, a századát elbűvölő sakkozó gépemberről egész sor könyv és újságcikk jelent meg, addig magyarországi közéleti munkásságáról alig látott napvilágot néhány sornyi feljegyzés. Bzt a szűkszavúságot alighanem magának Kempelennek köszönhetjük. Feltehető ugyanis, hogy ami adata, levelezése, feljegyzése volt, azt maga tüntette el a magyar jakobinusok mozgalmának felfedezése után. Kempelen Farkas ugyanis, 208