Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

magyar felvilágosodás egyik legműveltebb képviselője, a titkár —• a legszíntelenebb egyéniség e nagy együttesben, de^ szintén kora szellemi színvonalán álló, felvilágosult férfi — Kelcz Ádám, s a fogalmazó nem kisebb ember, mint Berzeviczy Gergely, akit csak a végzet különös kegye védett meg Kazinczy és társai sorsától, a Martinovics-összeesküvés forradalmi érzületű krónikása : a Majestätsprozess in Ungarn szerzője. Ennek a departamentumnak reakciós vagy magyar-színházellenes magatartást tulajdonítani valóban bajos, s Bayer sem tette volna, ha tisztában van a személyekkel, akiket »a helytartótanács« címszó alatt intéz el.

9 Amint a helytartótanács megítélése a színház ügyében csak akkor lehet reális, ha felbontjuk tényezőire, ugyanúgy kell a megyék szerepét is vizsgálnunk. »A megyék« egyetemlegesen éppoly kevéssé pártfogolják Kelemenéket, amint »a helytartótanács« nem ellensége. Egyetlen adatunk sincs pl. arra, hogy Körös megye, vagy Torontál megye törték volna magukat az adakozásban. Szerepel azonban állandóan Pest megye, Szabolcs megye, Szatmár megye, Nógrád megye, sőt a felvidéki megyék is, azok az országrészek tehát, ahol a Szentiványiak, Rádayak, Prónayak, Vayak, Podmaniczkyak, Berzeviczyek : válogatottan szabadelvű, haladó szellemű családok fiai ülnek a zöld asztal mellett. Kormányszék és megye szolgálata mit sem változtatott tehát azon a tényen, hogy a felvilágosult nemes kötelességének tartotta a magyar nyelvű színjátszás támogatását. Pártolta az aktán, amely választékos latin nyelven ma is őrzi Berzeviczy Gergely színügyi javaslatait, de ha tolla ennél többre is képes volt, segítségére sietett fogyatékos színműtára gyarapításával, írt, fordított, tragédiát vagy vígjátékot, klasszikus remekművet és útszéli bohózatot, amint azt a szükség diktálta. A színház pártolásának ez a formája nem volt könnyű feladat. Kazinczy 1790-ben büszkén írta az öreg Ráday Gedeonnak : »Hamletem sajtó alatt vagyon. Melléje tészem-még majd Missz Szára Szampszont, Emilia Galottit és Stellát Göthéből. Eggyik altisztem Göthének Clavigóját fordítja«.

10 Kiderült azonban, hogy ez az elgondolt munkaütem kivihetetlen. Ha valaki gondosan dolgozott, nem lehetett gyors ; »J'ai souvent changé merne quelques choses dans les Idées selon notre langage et notre Gout (si nous en avons : )«, írta Péczeli egyik ismerősének.

11 Bárótzi is azt vallotta, hogy »négy nap sem tudnék egy árkost fordítani : más volna, hogy ha ollyan gazdag lenne a mi nyelvünk mint a Német, hogy kedvünk szerint tsak válogathatnánk a szókban, mellyikkel tehetnők ki jobban mind a dolognak tiszta értelmét, mind pedig az írás ékességét. De igy, midőn az ember egy hathatos szónak kitanálására tsak nem fél napotis reá szán, valósággal bajos dolog«.

12 Evvel nagy arázhatjuk, hogy a közérthetőségre törekvő piarista írók nem egyszer követtek el olyasmit, ami Kazinczynak s a kényesebb ízlésűeknek nem felelt meg. Dugonicsról írj a, hogy kifejezései »durvák és a mostani kényes füleket meg-sértik : de az Árpád idejéhez nem éppen illetlenek«. (Hozzáfűzhetjük : az iskoladrámák szelleméhez sem ; ezeknek a nyelve — férfi 157