Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig
helyeket is a tizedgabona kinyomtatásának elmulasztásáért nyolc mérő pótbeszolgáltatással sújtja, ami ellen és a tizedszedés eme új terhes módja ellen élesen tiltakozik a város. 97 A bécsi kamara egyébként az 1690-es évek vége felé a kamarai teherként beszedett tized egy részét átadja az egyháznak. 1699-ben a sasadi szőlők egy részén az esztergomi káptalannak, majd a Székesfehérvári hegy (Nap-hegy) bizonyos területén a nagyszombati káptalannak juttatja a szőlőtizedet. A tizedbeszedés körül sok súrlódás tapasztalható a város és a két káptalan között, mert az egyházi közegek a tizedet hol természetben, hol pénzben kérik, aszerint, miképp előnyösebb az az egyháznak, azonkívül nem tartják be a bécsi kamara által az újonnan ültetett szőlőkre adott néhány évi tizedmentességet. 98 A kamarai adminisztráció 1697-ben a telekkönyvi díjak és telekadó (Grunddienst) beszedését is elrendeli, azonban a városi tanács fellebbezése folytán e súlyos terhek behajtása 1702-re halasztódik el." Nem csendesedik el a harc ezekben az években a budai polgárság és a kamarai adminisztráció közege, a császári harmincadszedő között sem. A város hiába kéri a kereskedelmet oly károsan befolyásoló harmincad elengedését, az adminisztráció minduntalan szigorúan kötelezi a lakosságot a harmincad kifizetésére. így 1696. január 26-i rendeletében is erélyes hangot üt meg a harmincadfizetést elmulasztókkal szemben. A harmincad nemcsak Budán, hanem az ország egyéb részeiben is rendkívül körülményessé teszi a budaiak kereskedelmének kifejlődését, márpedig a helybeli piac, az új telepesek gyenge fogyasztása, a katonaság függetlenített önellátása nem sok hasznot hoznak. A császári harmincados 1698-ban a kamarai adminisztrátorral a révdíjszedés jogát is elvéteti a várostól. Beavatkozásaival állandó zavarokat okoz a város kereskedelmében. 100 A harmincadnak az ipar és kereskedelem terén tapasztalható rendkívül hátrányos szerepe és a neoacquistica területen levő városoknak a hazai jogszokásokkal teljesen ellenkező harmincadszedés miatti panaszai végül 1698-ban arra bírják a bécsi kamarát, hogy a neoacquistica városokat, köztük Budát és Pestet is, a harmincad és a vámok fizetése alól felmentse. 101 így Buda a körülményekhez képest elég hamar birtokába jut a szabad királyi városok eme fontos kiváltságának, azonban nem sok haszna van belőle, mert Budán éppúgy, mint az ország egyéb vámszedő helyein sokszor nem veszik tekintetbe a budai kereskedők vám- és harmincadmentességét, amint ez a harmincadosok elleni panaszokból állandóan kitűnik. 102 * Az 1689. évi adómentességet a kamarai terheken kívül Budának a porcióra is sikerült kiterjesztenie. Az 1696-ban megadott adómentesség azonban már nincs kapcsolatban a porció és a vele kapcsolatos katonai ellátás ügyével, annak ellenére, hogy az 1695. március 1-én a bécsi kamarához küldött emlékirat a porció ügyét is megemlíti. Amint azonban a bécsi kormányzat a kamarai adóterhek terén legalábbis bizonyos 54
