Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mayer Mária, Budapest felszabadítása

a nyilasok ellen. A magyar rendőrök és csendőrök csatlakoztak a tünte­tőkhöz. A tüntetés során kiszabadítottak a nyilas székházból nyolc letartóztatott munkást. A munkások és katonák barátkozásának ered­ményeképpen a katonák fegyvereket juttattak a harcra szervezkedő munkáscsoportoknak. Az eredmény nem is maradt el s két nappal a kiürítési parancs megjelenése után döntő fordulat állt be ; a németek és nyilasok látva a lakosság állhatatos kitartását s hírül véve azt, hogy a honvédek a Királyerdőn fegyvert osztanak a munkásoknak, visszavonták a kiürí­tési parancsot. így védték meg a csepeliek otthonukat. A munkásság ellenállása a kiürítéssel szemben egybekapcsolódott a gyárak megmen­téséért folyó rejtettebb szabotálással. A lakosság kiürítésére vonatkozó intézkedésekkel egyidejűleg került sor az ún. »bénítási parancsokra« is. Ezek a legtöbb nagyipari vállalatot arra kötelezték, hogy gépeit leszerelje, vasútra rakja és lehetőleg munká­saival együtt Németországba szállítsa. A németek leszerelési listáján szerepelt számos fontos budapesti gyár, a WM, a Mávag, a Ganz, a Magyar Optikai Művek stb. A magyar munkások és az őket támogató műszakiak érdeme, hogy a németeknek és nyilasoknak nem sikerült teljességgel végrehajtani tervüket. Az antifasiszta nemzeti ellenállás jelentős tényezője a hadseregből való szökés, a bevonulás megtagadása volt. A budapesti hadművelet idején a Szovjet Tájékoztató Iroda hadi­jelentései és a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapja, a Magyar Újság egymás után közölte a magyar katonák tömeges átállásáról szóló híre­ket. A december 6-i jelentésben ezt olvashatjuk : »A 2. ukrán arcvonal egyik szakaszán a 7. magyar ezred több mint 100 katonája megadta magát.« Ugyanezen a napon átállt egy teljes század is. December 8-án átment a Vörös Hadsereg oldalára az 51. gyalogezred teljes állománya. December 9-én átálltak a 3. magyar huszárezred katonái, majd az 52. ezred 1. zászlóaljának nagy része. A felsorolást még hosszan lehetne folytatni. Érdemes megemlékezni arról is, hogy 1945. elején, a budai harcok­ban kétezer magyar honvéd harcolt a Vörös Hadsereg oldalán a németek ellen. Ezek a fogságba esett vagy átállt honvédek és tisztek soraiból kerültek ki. Az antifasiszta, nemzeti ellenállás legmagasabb formája a fegy­veres harc volt. A magyar fegyveres ellenállás 1944 őszén, a budapesti hadmű­velet idején kezdett kibontakozni. Bár viszonylag nem volt erős, mégis tanúskodott arról, hogy a magyar nép a passzív ellenálláson túl aktívan is tud és akar harcolni a németek és a nyilasok ellen. A partizáncsoportok szervezésében jelentős szerepe volt az illegális Kommunista Pártnak és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Budapesten robbantócsoportok alakultak, amelyeknek jónéhány tucat német katonai teherautót és ágyút sikerült elpusztítaniuk. Egyik 423

Next

/
Oldalképek
Tartalom