Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

A sztrájkoló vasutasok rendkívül nehéz körülmények között, hősiesen küzdöttek követeléseikért. A harc folytatásához bátorítást kaptak a dolgozó nép, elsősorban a fővárosi proletariátus szolidáris megmozdulásaiból. A sztrájk utolsó napjainak harcaiban öntudatban, elszántságban, egyéni helytállásban igen sokat fejlődtek. A proletárhősiesség, a leleményesség ragyogó példáját adta Fekete Sándor pécsi mozdonyvezető. A szegedi üzletvezető a következőkben írja le a hős mozdonyvezető »bűneit« a pécsi főügyész részére : »A f. évi ápr. 24-én Pécs állomásról bevezetett és katona kísérettel közlekedtetett 1912. sz. személyvonat csak Dárda állomásig juthatott el, mert a mozdonyvezető, és pedig névszerint Fekete Sándor, a vonatnak továbbítását megtagadta, a tüzet kidobta és a vizet leeresztette. Nevezett mozdonyvezető a vonatnál jelen volt főszolgabíró egyenes felhívására sem hajlott. . . Elmondotta, hogy ő a vonattal csak azért indult el Pécsről, mert ott azt mondták neki, hogy az Eszékiek már szolgálatba léptek, de útközben, — hogy hol és kitől, azt titokban tartotta, — megtudta, hogy őt Pécsett csak rászedték, mert az eszékiek le nem szereltek, s hogy ezt kétségtelenül megtudhassa, Dárda állomáson mozdonyát szolgálatképtelennek jelezvén, Eszékről segélymozdonyt kéretett. Mikor aztán segélymozdony Eszékről nem indult, dobta ki a tüzet mozdonyából.«

132 Sokan nemcsak, hogy szolgálatot nem teljesítettek, de még a katona vonatok közlekedését sem akarták megengedni, amíg követeléseiket a kormány nem teljesíti. A forgalom megindításával szembeni ellenállás tömegméretű volt. A miskolci »fütőházfőnök egy lokomotivot akart vezetni Budapestre, de a vasutasok a mozdonyt kövekkel megdobálták és a főnököt a mozdony elhagyására kényszerítették«.

133 A nyíregyházi fütőházfőnök az üzletvezetőség felszólítására sem vállalkozott mozdonyvezetésre, »mert őt agyonveréssel fenyegetik, életét félti s inkább állásáról is kész lemondani«.

134 * A kormány katonai segédlettel látott a vasúti forgalom megindításához. Az első katonavonatok üzletvezetők, forgalmi és fűtőházfőnökök, valamint igazgatósági és üzletvezetőségi főtisztviselők vezetésével indultak meg. Ahol nem volt üzletvezető vagy fütőházfőnök a vonattovábbításra, ott az igényeket lejjebb szállították. Pl. Nagyszombatról 23-án indított első vonat »mozdonyát egy fűtő vezette, a fűtő szerepét egy elcsapott borbélylegény látta el, míg a kalauzi teendőket egy tanító végezte.«

135 Április 24-én a katonai behívót kapott sztrájkolok bevonulásával egy időben megkezdődött a vasutasok egy részének, elsősorban a sztrájkhoz legkésőbben csatlakozott hivatalnokoknak, a szolgálatban való szórványos jelentkezése. Nézzük a Nyugati pályaudvar példáját. Az Újság jelentése szerint 24-én a Nyugati pályaudvaron szolgálatot teljesítő 78 hivatalnok közül »négy kivételével mind jelentkezett. Az állomás407