Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 25 az aquilejai érsek, a boroszlói püspök. A magyarok közül megjelent Veronai Gábor pápai követ tizennégy főpap élén. A magyar világiak közül Seybold feljegyezte Pongrácz erdélyi vajda, Újlaki Miklós boszniai király és fia Lőrinc, valamint Parlagi László, a királyi tanács tagja nevét. A felsorolt vendégek közt találunk néhány érdekes történelmi személyiséget. Ilyen mindenekelőtt Újlaki Miklós, Bosznia királya, ősi magyar főúri család tagja, a Hunyadiak régi ellenfele, akit azonban Mátyás megnyert magának. Fiatal korában Hunyadi János oldalán harcolt ugyan, később azonban nem átallott a hős özvegye és családja ellen szövetkezni, mert egyéni érdekei azt kívánták. Leánya házassága révén Podjebrád rokona lett, a magyar trón felé tört, de Hunyadi László kivégeztetésében bűnrészesnek találták, ezért a nemzet elfordult tőle.

32

) Bátorította őt Podjebrádhoz fűződő rokoni kapcsolatain kívül az a hatalom is, amely báni és vajdai méltóságában rejlett. Teljes felségjog illette meg ezek viselőjét, kivéve az öröklés jogát. Ezért mindkét jogkör valósággal kényszerítette birtokosait arra, hogy trónüresedés esetén a vezetőszerepet az egész országban magukhoz ragadják.

33

) Mátyás uralomraj utasa után nem állt bosszút Ujlakin, sőt megengedte neki 1471-ben, hogy Jajcában Bosznia királyává koronáztassa magát. Ezzel megnyerte magának. Újlaki királyi pompában jelent meg az esküvőn. Általános bámulatot keltett vagyontérő öltözékével, amelyet a pfalzi követ így ír le : »Ott pedig, hol a királyné tegnap, jobbra szemben királyi mátkájával, hanem valamivel lejjebb, a bosnyák király állt, hímzett és egész hosszában arany fonállal és gyöngyökkel átszőtt dolmányban, rajta arany felső mentében, melyben ötszáz gyémánt s számos drágakő volna, s harmincöt font aranyat nyomott. Övének értéke 60 ezer arany.«

34

) H. Seybold is megemlíti gyöngyös mentéjét és drágakövekkel kivert nyakláncát. A kettő értékét nyolcvanezer forintra becsülték.

35

) Elkísérte őt fia, Lőrinc szerémi herceg is, aki 1479-ben már a király udvarmestere. Ő is örökölte apja fényűző és hirtelen természetét. Ezt mutatja a híres olmützi lakoma Mátyás és Ulászló találkozása alkalmával, ahol tettlegességgel utasított rendre sajátkezűleg egy izgága cseh főurat. — Mindig megmaradt királyhűségében : 1489-ben ő is aláírta a Corvin János királlyáválasztásáról szóló okiratot.

36

) H. Seybold a vendégek között említi a »kormányzót« (gubernátor) is. Ez a megjelölés valószínűleg Szapolyai Imrére vonatkozik, akit a király esküvője előtti évben (1475 októberben) a török ellen személyesen vezetett hadjárat idejére helytartóvá nevezett ki. Méltósága a király visszatérése után megszűnt, de címét a közvélemény azután is meghagyta. Amig Szapolyai ezt a kitűnő tisztséget elérte, hosszú és változatos életpályát futott meg. A királyt uralkodása első szakaszában ő is támogatta : már a hatvanas években fontos diplomáciai és katonai szolgálatot teljesített. 1465-ben Bosnyákország kormányzója, Horvátország és Szlavónia bánja, majd örökös szepesi főispán.

37

) 1467-ben mégis lázadást szított uralkodója ellen. Mátyás mind ezt, mind későbbi (1471-i) hűtlenségét megbocsátja és L486-ban a nádori méltóságot is rendkívüli jogkörrel reá ruházza, így adott neki alkalmat arra, hogy erőit az ország és a király javára