Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 195 Budapest című képes népi napilap szerkesztősége dolgozott. Az épület 1871-ben épült, és midőn a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a házépítésre az engedélyt megadta — a kis teret akkor Megyeház-térnek nevezi. 56 ) Jelentősége nem sok van és nem is volt. Régi követválasztások alkalmával a fellobogózott megyeház előtt és körül nagy embertömeg hullámzott. Ilyenkor a tér tele volt éljenzőkkel, különben üres, gyérforgalmú szabad tér volt. A legutóbbi időben díszt kapott abban az igénytelen egyszerű szoborban, mely Kamermayer Károlyt, az egyesülés által megteremtett fővárosnak, Budapestnek első polgármesterét ábrázolja. 57 ) A ROKKANTAK HÁZA, UTÓBB KÁRO^Y-KASZÁRNYA. A mai Városház-utca legrégibb ismert neve : Szervita-utca 58 ) s egyes történetkutatók szerint : Irgalmasok-utcája. A török időben és még utána is egy ideig az utca keleti házsora helyén kőfalkerítés volt egy tágas kapuval. 59 ) Az irgalmasok itt a környéken bírtak otthonnal. Szerzetük a betegek és nyomorékok gyógyítását és segítését gyakorolta, éppen úgy, mint napjainkban is a budai pompás kórházukban. Még török kézen volt a város, amikor az irgalmas barátok itt megjelentek és a visszafoglalás után 1686-ban ebben az utcában kaptak elhelyezést, s később, amikor e rendnek az egyre erősbödő szerviták csak annyit engedtek, hogy a felépült invalidusok házában a betegeket ellássák és a gyógyszertárat vezessék — lassan innen egészen kiszorultak és mindaddig, míg a rokkantak utolsói — midőn őket Nagyszombatba helyezték el — el nem hagyták az épületet s azt az idehelyezett gránátos ezrednek átadták, addig csak az utca nevében szerepeltek még s ott sem soká, mert a katonaságot mindig respektáló város magisztrátusa hamarosan Gránátos-utcát csinált az Irgalmasok-utcájából. A gránátosok 1790 februárjáig voltak a Károly-kaszárnyává lett Invalidusok palotájának lakói, de ezután is megőrizte az utca nevében emléküket, csak amikor a katonai kincstártól a főváros átvette az épületet és itt teremtette meg a központi városházát, akkor kapta az utca a nevet, amelyet ma is visel. (Ne maradjon itt megemlítés nélkül, hogy a pesti Belváros átépítése előtt volt már a városnak Városház-utcája, a régi nagy Városház-tér keleti oldaláról ment a Rózsa-térre.) Az 1727-ben rendeltetésének átadott rokkantak palotája — az akkori pest-budai nyelven : Invaliden Palais — építéstörténetét Schoen Arnold megírta ; 60 ) ahhoz már alig van hozzátennivaló : amit itt elmondunk, az egy-egy helytörténeti adat, amely az utcatörténetbe vág. Az Aggastyánok palotáját 61 ) (egy helyen -—• Vasquez metszetén — ilyen néven is találjuk : »kórkatonák háza«) északon a mai Kamermayer Károly-utca, a Szervita-tért a belső körút Károly király-útjának nevezett szakaszával összekötő, hol szélesebb, hol keskenyebb utca határolja. Ez a hódoltság utáni időben a Szervita-utca nevet viselte és lett belőle Sütő-utca, 1866-ban az utca megnyittatván, a Rokkantak palotáját építtető 14*
