Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193

A BUDAI PÉNZVERÉS II. I,AJOS KORÁBAN 177 sötét hátterét. 1516 márc. 13-án hunyt el II. Ulászló, aki üres kincstárt, adósságokat és belső villongásoktól feldúlt országot hagyott alig 10 éves fiára. Gyermekkirály került ilyen viszonyok között a trónra, nem megfelelő nevelőkkel és élnivágyó, költekező hajlamú feleséggel. A királyi javak elajándékozva, a regálék jórésze elzálogosítva és mindennek betetőzéseképpen az állandóan fenyegető török veszedelem, mely feltartóztathatatlanul nyomult előre Magyarország felé. Érthető, hogy ilyen viszonyok között ott igyekeztek jövedelemre szert tenni, ahol lehetett és így jutottak el, mint legegyszerűbb megoldáshoz, a pénzrontás gondolatához. Egyébként úgy látszik már 1521 előtt is bajok lehettek a pénzveréssel, mert M. Sanuto krónikája szerint a pénz értéke leszállt, miután nem volt elegendő ezüst.

3

) À reform alapgondolata az volt, hogy a pénz finomságát felére csökkentik, de az eddigi értékben kényszerárfolyamon tartják. Fortunatus Imre alkincstárnok javaslatára határozták ezt el,

4

) ami később mérhetetlen kárt okozott a gazdasági életben. Jeszenszky Géza számításai szerint a következőképpen festett az új reform bevezetése után a pénzrendszer : a reform előtt 1 budai márka 8 latos ezüst = 416 dénár. 1 dénár nyerssúlya Ö-590235 g volt, színsúlya 0-2951175, a lucrum camerae pedig 7*378 g. Az új pénz veretése után vertek 1 budai márka 4 latos ezüstből 500 dénárt. 1 új dénár nyerssúlya 0-4910756 g, színsúlya 0-1227689 g lett. Pénzváltásnál 100 régi dénárt adtak 110 újért, tehát a beváltó veszített 100 dénáron 29 y

4 régi dénár értéket a lucrum camerae beszámításával. Még nagyobb volt a kincstár nyeresége a bányaművelőkkel szemben, mert itt a régi dénárok veretése idején 1 márka beváltott ezüstön a kincstár nyeresége 282 dénár volt, a reform után pedig 1350 dénár. Az új pénz neve nova moneta lett, a régi jó dénárokat viszont antiqua moneta néven emlegették. 1521-ben kezdték verni a nova moneta-t, legalább is ez év aug. 22-éről keltezve fennmaradt a királynak a bányavárosi bányászokhoz intézett levele, melyben értesíti őket, hogy új pénz verését határozta el és szigorúan meghagyja, hogy minden ezüstöt Thurzó Elek kamaragróf kezéhez kejl szolgáltatniuk, aki gondoskodik az új pénz veréséről, mely most kezdődött el.

5

) A nova moneta veretése keltette életre a budai pénzverőt is. Az első bizonyíték erre nézve a király 1521 júl. 21-i levele Körmöcbánya tanácsához, melyben elrendeli, hogy kellő számú ércolvasztó és pénzverő a megfelelő szerszámokkal jelentkezzék Budán büntetés terhe alatt. A város szó nélkül teljesítette a parancsot, úgy látszik nem látott ebben jogsérelmet.

6

) A következő adat, mely a budai pénzverő működését bizonyítja, az 1522. évi budai országgyűlés végzéseinek 19. cikkelye, mely kimondja, »nehogy a jó pénz az ő igazi ezüst súlyában megcsalattassék, a király mindig állíttassa a tárnokmester hű emberét Budán a pénzverők mellé«.

7

) Egy újabb feljegyzés, melyből már a budai pénzverő forgalmára is tudunk következtetni, az Egyetemi Könyvtár egyik kódexében maradt fenn.

8

) A sajnos keltezetlen feljegyzés szerint »a budai pénzverő kamarából a múlt évben 87.347 forint 54 dénár folyt be. A következő évben azonban az antiqua moneta, valamint az ezüst fogyatkozása következtében, továbbá mivel mindkettő ára emelkedik, alig lehet 50.000 forintra számítani«. Ezt a feljegyzést különbözőképpen Iceltezik. Kovachich 1519-re, Eogel 152l-re, Schedius pedig 1523- vagy 1524-re. Sem 1519 sem 1521 nem vehető figye13. Tanulmányok Budapest múltjából. IX.