Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193
A budai pénzverés IL Lajos korában. Középkori pénztörténetünkben hosszú időn keresztül igen jelentős szerepet játszott a budai pénzverő. Az Anjouk korában egyenesen vezetőhelyen állott, de később Körmöcbánya nyomult előtérbe, és Mátyás korától kezdve már a működése sem volt folyamatos többé. A XVI. sz. elején azonban, közvetlenül a mohácsi csatát megelőző években még egyszer nagyobb jelentőséghez jutott a budai pénzverő. Bnnek a néhány évig tartó pénzverésnek a történetét kíséreljük meg feltárni a rendelkezésre álló, sajnos igen gyérszámú adat alapján. Erre a korra vonatkozó forrásközléseink elég szegényesek, és magukon a pénzeken mint kétségtelenül hiteles emlékeken kívül csak az innen-onnan összeszedett apró adatok mozaikszerű összeállításából alakul ki valamelyes kép a budai pénzverés akkori állapotáról. II. Iyajos korában aranyforint, garas, dénár és obulus nevű négy pénzfajta került kiverésre. Ezek közül — mint látni fogjuk — Budán csak az utóbbi három fajtát verték, főként azonban a dénárokat. II. Lajos összes denárait Jeszenszky Géza dolgozta fel mintaszerű tanulmányában, 1 ) és az ő eredményeit egészítjük ki bővebb adatokkal és nyújtjuk függelékképpen a budai veretű pénzek általunk ismert fajainak és változatainak leírását. II. Lajos uralkodása elején a pénzverésben teljes mértékben csatlakozott az elődjei által alkalmazott pénzrendszerhez. Ennek a pénzrendszernek a gyökere I. Mátyás 1468-i nagy pénzreformjáig nyúlt vissza, aki akkor az ú. n. Madonnás-denárokat vezette'be. 2 ) Ezekből 416 darabot vertek 1 budai márka 8 latos ezüstből. Eajos uralmának első éveiben a dénárok mind az éremképet, mind a pénzlábat illetőleg teljesen megegyeztek az elődök vereteivel. Ez az első korszak az 1516—1521. évek közé esik, mikor is a CNH. II. (Corpus Numorum Hungáriáé II. kötet) 306.A. sz. dénár megfelelő évszámú változatait verték. A budai pénzverőház azonban ebben az első korszakban még nem működött. Egy-két bizonytalan és kétes valódiságú (esetleg téves veretű) példányon kívül ebből a korszakból csupán a körmöci pénzverő veretei ismeretesek. 1521-ben nagyjelentőségű reform következett be a pénzverés terén, melynek értelmét és magyarázatát az ország akkori közállapotai és a kincstár, illetve királyi udvar nehéz anyagi helyzete nyújtja. Nem óhajtunk ezzel a kérdéssel itt részletesen foglalkozni, csak néhány jelenségre mutatunk rá, melyek kellő megvilágításban tüntetik fel a pénzügyi reform
