Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
74 GÁRDONYI ALBERT a parte fori Sabbati domum Ladislai de Scepus) A Szombathely után nevezték a mellette álló kaput Szombatkapunak, amint ez elnevezés már a győri káptalan 1414. április 19-i oklevelében is előfordul (domus ipsorum in castro Budensi prope portám Sombathkapu), az Ofner Stadtrecht pedig egyszerűen a szombati vásár melletti kapunak nevezte (von der Huet des Tores und Turnes pey Sambstager margh). A Szombathely nevű tér nyugati végétől azonban nem csupán az Olasz-utca indult ki dél felé, ugyanitt vette kezdetét az ugyancsak déli irányban haladó Mindszent-utca is. Igazolható ez a budavárosi tanács 1457. november 4-i oklevelével, melyben Kopácsi Bálint özvegye a Szombattéren (in foro Sabbathi) álló házát Herceg Benedeknek eladja. Ennek a Szombat-téren álló háznak a Mindszent-utca felőli oldalon a veszprémi püspök, az Olasz-utca felőli oldalon pedig Kapi János háza volt a szomszédja s közelében állottak a Mária Magdolna-templom előtti mészárszékek. (In vicinitatibus domorum reverendi in Christo patris domini episcopi Wesprimiensis a parte platée Omnium Sanctorum et Johannis Kapi a parte platée Italicorum, necnon ad latus macellorum foris ecclesiam béate Marie Magdalene existentem.) Minthogy a Mária Magdolnatemplomnak a mai helyőrségi templommal való helyi azonosságára már előbb rámutattunk, nem foroghat fenn kétség az iránt, hogy a középkori Mindszent-utca egészen idáig terjedt s minthogy az Olasz-utca a mai Uri-utcának felelt meg, a Mindszent-utcának a mai Országház-utcával kellett azonosnak lenni. Ami pedig a Mária Magdolna-templom előtt jelzett mészárszékeket illette, azok a hetivásárok tartama alatt használt piaci bódék lehettek, mert az Ofner Stadtrecht szerint (227. szakasz) a magyar lakosság számára a templom előtt tartották a pénteki hetivásárokat (der Freitag bey den Ungern ummb sand Marie Magdalenen Kirche an den Pletczen). A középkori Mindszent-utcának a mai Országház-utcával való azonosságát a székesfehérvári káptalan 1504. január 18-i oklevele is igazolja, mert ez oklevélben Maróthi László bán fiának az özvegye a Corvin János herceg házával szemben álló Mindszent-utcai házát Csáky Miklós csanádi püspöknek adja el (domum suam lapideam in civitate Budensi in vico Myndzenthwcza vocato habitam ex opposito illustris Johannis Corvini ducis Lypthovie), már pedig a Corvin-házról tudjuk, hogy az 1777-ben Nagyszombatból Budára költözött egyetemi nyomda ebben a házban nyert elhelyezést s csupán akkor szűnt meg a nyomda céljait szolgálni, mikor a pénzügyminisztérium palotájának felépítésekor a házat lerombolták. A középkori Mindszent-utca azonban tovább terjedt a mai Országház-utcánál s a mai Tárnok-utcát is magában foglalta. Igazolható ez a budavárosi tanács 1446. szeptember 28-i oklevelével, melyben az őrményesi pálosok tiltakoznak Mindszent-utcai házuk (in piatea Omnium Sanctorum) bérbeadása ellen. Ez a ház pedig a zalai konvent 1444. november 30-i oklevele szerint a Szent György-egyház közelében állott (prope ecclesiam sancti Georgii martiris) s szomszédjaiul mindkét oklevélben Nadler Mihály és Lang Erhard vannak megjelölve. Minthogy pedig a Szent Györgyegyház a mai Dísz-tér északi végében állott, a Mindszent-utcának is eddig kellett terjednie. , \
