Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - DRASKÓCZY ISTVÁN: Az erdélyi sókamarák sorsa 1529-1535

talán már későbbi ura, a Nógrád, Gömör, Heves megyékben egyaránt birtokos Rátót nemzetségből származó báró, Kaplai János familiárisa volt. 6 Midőn Kaplai újból országbíró lett (1392-1395), alispánjaként működött (1393. július 17.). Az országbíró szolgálatából hamarosan a többek között Nógrád, Heves és Gömör megyékben hatalmas uradalmakkal rendelkező Szécsényi Franknak a famíliájába lépett át, és 1394-ben és 1395-ben az erdélyi vajdai tisztséget betöltő ura helyetteseként alvajdaként tevékenykedett. Ekkor a tekintélyt biztosító magister címzést használta (egy alkalommal milesnek mondták). Midőn 1395 októberében Szécsényi Frank a vajdai méltóságot Stibornak adta át, ő is búcsút mondott tisztségé­nek. Zsigmond 1396 szeptemberében Kaplait és Szécsényit is annak a kormányzótanácsnak a tagjává nevezte ki, amely távollétében az országot irányította. Temesvár után Kaplai kegyvesztetté vált, az országgyűlés határozatára hivatkozva az uralkodó több birtokától megfosztotta. Szécsényi ellenben töretlenül élvezte a király bizalmát, úgy­hogy a Kaplai-rokon Pásztói János (ő is tagja volt a kormányzói testületnek) helyett november 13-tól (egész 1407-ig) országbíró lett. így az a gyanúnk, hogy Verébi személye megfelelt a Zsigmond mö­gött álló főúri csoportnak. 7 Ekkortól már bizonyosan a királyi udvar tagjának tekinthetjük, ügyeket referált. Budán, az Olasz utcában volt a háza. Fia, András váci kanonok, kápolnaigazgató volt (javadalmainak éves jövedelme 60 aranyforintot tett ki). 1398­ban törzsbirtoka, Mátraverebély számára országos vásártartási engedélyt eszközölt ki a királytól. Verébi feltehetően három esztendeig töltötte be ezt a funkciót. Utódává az uralkodó firenzei szárma­zású bizalmasát, Ozorai Pipót nevezte ki (először 1401 januárjában találjuk ebben a funkcióban). 8 1403-ban Verébit a Zsigmond-ellenes táborban találjuk. Nápolyi László megerősítette számára atyjának, Károlynak az adományát. 1403 után hunyt el, és a verebélyi templomban temették el. 9 Különböző közfunkciói (így a sókamara-ispáni tisztség) szép jövedelemhez juttathatták őt, amiből tekintélyének megfelelően szokatlanul nagy mére­tű, díszes templomot építtetett a 14. század végén Mátraverebély en. IX. Bonifác pápa azoknak, akik az egyházat, illetve két kápolnáját felkeresték, bú­csút engedélyezett. 10 Verébi megbízása szakítást jelentett az eddigi gyakorlattal. Korábban ugyanis a pénzügyi hivata­lokat vezetőik többnyire bérelték. A sókamaraispán ezzel szemben kinevezett királyi tisztségviselő lett. 11 Másrészt úgy tűnik, hogy az újdonsült 6 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. I—II. Bp., 1996. II. 256.; Zsigmond kori oklevéltár. I—II. Összeállította Mályusz Elemér. Bp., 1951-1958. III—VII. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván. Bp., 1993-2001. (A továbbiakban: ZSO) II. 2523. sz. Kaplai 1385 márciusától október elejéig a dalmát-horvát bán méltóságát töltötte be, majd ezután 1386. január 13-ig országbíró volt. Ezután kapta az oroszországi vajdának a méltóságát. Süttő Szilárd: Anjou-Magyarország alkonya. Magyarország politikai története Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával. I—II. Szeged, 2003. 110., 169-171. Verébi a Borsodban birtokos Laki családból nősült (neje Laki Dorottya, akinek fivére 1387-1402 között erdélyi prépost volt ). Több rokon egyházi pályára lépett. Vö. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. CD-ROM. Bp., 2001. Verebélyi és Laki család. 1381-ben ügyében (ti. akkor még egyetlen gyermeket, leányát fiúsíttatta) Horváti Pál zágrábi püspök járt közben a királynál (Dl. 6850.) 7 Kaplai és Szécsényi pályájára: BertényiIván: Az országbírói intézmény története a 14. században. Bp., 1976.180-181., 187-189.; Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban. Bp., 1977. 29., 36.; Uő: Zsigmond bárói. In: Művészet Zsigmond király korában, i. m. I. 123.; Uő: Magyarország világi archontológiája, i. m. I. 9., 13., II. 221. A Kaplai-, Szécsényi-, illetve Verébi-birtokokra vö. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I— III., V. Bp., 1890-1913. passim. Verébi címei: ZSOI. 3354., 3651., 3784., 3877. sz. A Szécsényiekkel már 1374-ben jó viszonyt ápolt: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképtár (a továbbiakban: DF) DF. 251763.; Jakó: Három erdélyi vajda, 3. jegyzetben. 8 ZSO I. 5317., 5494., 5687., II. 611., 2125., 5479. sz.; Monumenta diplomatica civitatis Budapest, i. m. 539. sz.; Engel Pál: Ozorai Pipo. In: Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987. 57.; Uő: Magyarország világi archontológiája, i. m. II. 180, 256. 9 ZSO II. 2523. sz.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, i. m. II. 256.; Nógrád megye műemlékei. írták: Aggházy Mária, Baranyai Béláné, Genihon István stb. Bp., 1954. 272. Sírfelirata strenuus miiesnek és magisternek nevezte őt. 10 ZSO II. 611., 612. sz. Nógrád megye műemlékei, i. m. 272.; Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I—II. Szerk. Marosi Ernő. Bp., 1987. 529., 588. (A verebélyi templomot 1380-1400 között emelték.) " Kubinyi András: A középkori körmöcbányai pénzverés és történeti jelentősége. In: Emlékezés a 650 éves Körmöcbányára. Szerk. Gedai István. Bp., 1980. 20.; Teke Zsuzsa: Firenzei üzletemberek Magyarországon 1373-1405. Történelmi Szemle, 37(1995) 146.

Next

/
Oldalképek
Tartalom