Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - BUZINKAY GÉZA: Walesi herceg Budapesten
és magyarországi társaságban sohasem volt nyelvi nehézsége, mert felváltva tudott németül, franciául és angolul társalogni. Mégis többször megemlítette, hogy szívesen megtanulna magyarul. Annak ellenére, hogy a magyar nyelv nehézsége visszariasztotta, tósztj aiba beiktatott egy-egy magyar mondatot, és Vámbéry Ármin beszámolt arról, hogy 1885-ben „több magyar föliratot, melyet a kiállításban olvasott, megjegyzett magának s mintegy mutatványául az ő magyar nyelvismeretének, Vámbérynek elmondott." 54 Figyelemre méltó, hogy több mint másfél évtizeddel később, királyként, egy londoni fogadáson magyarul érdeklődött az egyik magyar diplomata hogyléte felől. 55 Ám a walesi herceg mégsem csak magánember volt, még csak nem is egy az utazgatni szerető arisztokraták közül - hanem trónörökös. Bármennyire is távol tartotta a közügyektől és a belpolitikától Viktória királynő, a diplomácia iránt érdeklődhetett, különösen barátja, Lord Salisbury külügyminiszterségei idején. 56 A Brit Birodalom terjeszkedő, gyarmatosító politikájának egyik vezérképviselőjeként Lord Salisbury (többek között) 1885 és 1892 között is külügyminiszter volt. Nem biztos, hogy ezzel összefüggésbe hozható, de mindenesetre tény, hogy a hangsúlyozott magánutazás és inkognito ellenére az 1888-as látogatás már tele volt az uralkodói vagy trónörökösi hivatalos látogatás elemeivel: egy huszárezred tulaj donjogának adományozása Ferenc József részéről, hadgyakorlatokon való részvétel, csapatszemlék, külön meghívás a császár-király gödöllői kastélyába vadászatra vagy az egyórás „társalgás" Vámbéry Árminnal a brit birodalmi politika kiemelkedően fontos kérdéseiről, Törökországról és Indiáról. A ,jó barát" érzelmei ekkorra a politikus szempontjai mögé kerülhettek, és az 1881-ben megfogalmazott remények a tartós barátságról és a nagyhatalmi patrónusról 1888-ra érzékelhetően elillanóban voltak. Edward herceg 1881. május 16-i távozása után a kormánypárt lapja, A Hon - amelynek főszerkesztője Jókai Mór volt - így írt: „Az angol trónörökös Budapesten mulatása, bizton mondhatjuk, hogy több eredményt hagy hátra egy kellemesen eltöltött idő emlékénél. A világ leghatalmasabb birodalmának egykori uralkodója személyesen ismerte meg azt a magyar nemzetet, a miről még húsz év előtt a közvéleményt akkor uraló dynasták egyike azt mondta, hogy »anonym« nemzet. O maga látta, hogy »vagyunk«. Nem mutattuk magunkat előtte se jobbnak, se rosszabbnak, se kisebbnek, se nagyobbnak, csak olyannak, a milyenek vagyunk. Nem keresgettük elő kápráztatására rejtve tartott ritkaságainkat, nem pompáztunk előtte kölcsönkért pompával; a mindennapi életet látta nálunk. És azt szerette meg. Ez a rokonszenv Magyarországra nézve még valaha áldásossá fog válni." 51 A népszerű író, publicista, a következő évtizedek legbefolyásosabb sajtómágnása, Rákosi Jenő pedig érzelmesebb formában ezt írta: „Mikor távozol, sóhajtva mondjuk utánad, bár nekünk is volnának ilyen herczegeink. Isten veled fenséges királyfi, élj boldogul boldog hazádban s legyen egész életed szerencsés. Majdan ha korona nyomja homlokodat s gondodat képezi egy nagy birodalom, tudd meg, hogy annak határain kívül is van egy nemzet, számra csekély, de szívre erős, mely Téged szeret. Te azt meghódítottad. Ha megajándékoztál rokonszenveddel, ne vedd azt tőlünk vissza, mert ez nekünk fájna. Isten hozzád Walesi herczeg!" 5 * Edward, többször kinyilvánított rokonszenve ellenére, Rudolf trónörökös halála után nem látogatott többé Budapestre. Már király volt, amikor rendszeresen nyári kúrára utazott a csehországi Marienbadba, olykor Bécsen keresztül. De Budapest meglátogatására többé nem került sor. Jeszenszky Géza feldolgozta Henry W. Steed szerepét az angol politikai közvélemény magyarellenessé hangolásában az 1900-as években. 59 Csakhogy 54 Vámbéry a velszi hercegnél. Budapesti Hírlap, 275. sz. 1885. október 7. 5. 55 Interjújában visszaemlékezett Hevesy Pál: Ferenc József utolsó diplomatája. M2 televízió, 2003. szeptember 6. 56 Lee, S.: Edward VII. i. m. 582. 57 A Hon, 19. évf. 134. sz. 1881. május 16. esti kiadás, 1. 58 Isten hozzád, Walesi herceg! Pesti Hírlap, III. évf. 134. sz. 1881. május 16. 1. 59 Jeszenszky Géza: Az elveszett presztizs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918). Bp., 1986.
