Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)
1. Brassó 104 24. Szepesváralja 12 2. Nagyszeben 71 25. Leibic 11 3. Lőcse 51 26. Dobsina 10 4. Késmárk 50 27. Kolozsvár 10 5. Bártfa 38 28. Breznóbánya 9 6. Besztercebánya 37 29. Szeged 9 7. Beszterce 35 30. Nagyvárad 9 8. Eperjes 33 31. Szepesszombat 8 9. Körmöcbánya 33 32. B erethalom 8 10. Selmecbánya 30 33. Privigye 8 11. Medgy es 24 34. Szászkézd 8 12. Igló 22 35. Németpróna 7 13. Segesvár 19 36. Modor 7 14. Zsolna 19 37. Zólyom 6 15. Szepesbéla 18 38. Felka 6 16. Sopron 18 39. Malompatak 6 17. Pozsony 17 40. Mirkvásár 6 18. Muzsna 16 41. Németlipcse 6 19. Kassa 15 42. Poprád 6 20. Kisszeben 14 43. Rozsnyó 6 21. Kőhalom 13 44. Szászkeresztúr 6 22. Trencsén 13 45. Kisselyk 5 23. Nagysink 12 46. Gnézda 5 8. táblázat. Származási helyek gyakorisága csökkenő sorrendben az ötnél több hallgatót küldő helységekből. ló a városi peregrináció 19. századi nagyságrendjéhez, legalábbis németországi viszonylatban, ami mutatja, hogy a felvidéki és erdélyi szász városok külföld felé irányuló iskoláztatási szokásai már a korai újkorban kialakultak. A 46 település közül 29 felvidéki, együttesen 503 beiratkozóval, ami nem éri el az összes beiratkozó 30%-át. A felvidéki városok tehát arányaiknáljóval kisebb mértékben küldtek diákokat észak felé, mint a régió egésze, vagyis itt az egészen kicsi települések is részt kértek a külföldi tanulmányok nyújtotta lehetőségekből. A listán 15 erdélyi és partiumi város található, összesen 346 beiratkozóval, ami a teljes adatbázis 20%-át teszi ki. Az erdélyi városok részesedése is alacsonyabb a régió egészénél, de a különbség kisebb, mint a Felvidék esetében. Az első 46 település közé mindössze egy dunántúli és egy alföldi város került be, Sopron és Szeged. Soproni diákok csak a 17. században fordultak meg a térség tanintézeteiben, míg a szegediek egy kivételével valamennyien 1560 előtt iratkoztak be Krakkóban. A városi peregrinusok közül legtöbben az erdélyi Brassóból érkeztek, méghozzá száz feletti létszámmal. A második helyen álló Nagyszebenből már kevesebben jöttek (71), s rajtuk kívül még Beszterce városa található Erdélyből az első tíz között. A Szepességből Lőcse és Késmárk városa gyakorlatilag ugyanannyi diákot indított útnak, s csaknem azonosan részesedett a peregrinációból Sáros megyéből Bártfa és Eperjes. A bányavárosok közül az első tíz között találjuk Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya diákjait, arányaik hasonlóak. A Felvidék nyugati megyéit jóval kevesebb település képviseli a listán, feltűnő Zsolna meglehetősen előkelő, 14. helye, s a térségből szerepel még Pozsony, Trencsén, Privigye és Németpróna is az ötnél több hallgatót küldő helységek között. Szepességi város - Lőcsén és Késmárkon kívül
