Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - TEKE ZSUZSA: Adalékok Zsigmond várospolitikájához 1387-1405

tartozásai és bűnei miatt háborgatták, vagyonukat lefoglalták, és ítélkeztek felettük, Zsigmond megpróbált a korábbiaknál hatékonyabban intézkedni ennek megakadályozására, hangsúlyozva, hogy igazát mindenki az illetékes városi bíróság előtt keresse. Meghagyta az illetékes megyék ispánjainak, alispánjainak, hogy 3 márka bírságot rójanak ki mindazokra, akik parancsa ellenére járnának el. Az első ilyen tartalmú oklevelünk 1402 szeptemberéből való, és Eperjes részére állították ki. Néhány nappal később a király már arról tájékoztat, ezúttal Nagyszombat részére kiállított oklevelében, hogy határozatának örök időkre való érvényessége érdekében a prelátusokkal és a bárókkal rendelte el újra az előbbi büntetés kiszabását. Ez a rendelkezés bekerült az 1405. évi városi határozatba is, a büntető szankció azonban már elmaradt.

46 Ugyancsak némi módosítással került be a városi határozatba a király egy másik rendelkezése is.

47 1400 decemberében felhatalmazta a körmöcbányaiakat, hogy még a nemesek és a várak birtokain is elfoghassák, a városba vihessék és megbüntessék a nekik kárt okozó gonosztevőket, útonállókat.

48 A városi határozat szerint mind ez ideig a generalis congregation feladata volt hasonló ügyekben eljárni. Ezek mellett a király kegyéből egyes nemesek is elfoghatták a birtokaikon gonosztetteket elkövetőket, elítélhették és meg is büntethették őket. A rendelkezés azonban felhatalmazta a városi hatóságokat - omnes et singule civitates et, libère ville seu iudices et iurati eorundemis -, hogy mindazokat, akiket gonosztettek elkövetésén in eorum tenutis rajtakapnak, miként a nemesek, úgy ők is elítélhetik és megbüntethetik. Hasonlóképpen kell eljárniuk a proscribált gonosztevőkkel szemben is, amennyiben azok in eorum tenutis et districtibus találtatnának. A körmöcbányaiaknak adott felhatalmazáshoz viszonyítva ez a határozat szűkíti, de egyúttal bővíti is a városi hatóságok jogkörét. Míg az első esetben a város a területén kívül elkövetett gonosztetteket is megtorolhatta, ha polgárain esett sérelem, a második esetben viszont illetékessége csak a saját körzetére terjedt ki, ott azonban az összes gonosztevővel szemben eljárhatott, sőt kötelessége volt eljárni. Miként elődei idejében, úgy most is előfordult, hogy a városi bíróság illetékességét figyelmen kívül hagyva, egyes ügyekben maga ítélkezett első fokon. Az ügyek egyik ilyen csoportjába a bűnügyek tartoztak. Bár ebben az időben az általános gyakorlat már az volt, hogy bűnügyekben első fokon a városi hatóság ítélt, mégis az 1397-ben Dalmácia és Horvátország királyi városai közé emelt Pago polgárai felett közbűntettekben maga akart ítélni első fokon.

49 Nemcsak bűnügyekben vindikálta magának a jogot, hogy a városi hatóságokat megkerülve ítélkezzen. így tartotta fenn magának az ítélkezést azon kül- és belföldi kereskedők felett is, akik a kassaiak árumegállító jogát figyelmen kívül hagyták.

50 A városok fellebbezési fórumaként Zsigmond a leggyakrabban, miként elődje is, a király vagy a tárnokmester jelenlétét jelölte meg, a városi hatóságoktól ad nostram vei magistri tavernicorum presentiam kellett fellebbezni.

51 A tárnokmester és a presentia regia önállóan is szerepel fellebbezési fórumként.

52 Némi eltérés mutatkozott a Lajos idejében követett gyakorlattól egyes dalmát és erdélyi városok esetében. A dalmát városok fellebbezési fóruma a dalmát-horvát bán, illetve az általa vezetett generalis congregatio volt. Igaz ugyan, hogy I. Lajos 1358-ban felhatalmazta a záraiakat, hogy pereikkel hozzá fellebbezzenek, de ugyanakkor a sebenicóiaknak már nem adta meg ezt a jogot, hanem a dalmát-horvát bán elé utalta őket.

53 Zsigmond viszont a záraiak jogát tiszteletben tartva, 1389-ben Sebenicót is abban 46 ZsO.II/l. nr. 1928., 1953., 1972.; Décréta, 196-197. 47 Décréta, 194-195. 4S ZsO, II/1. nr. 681. 49 Teke Zsuzsa: Zsigmond és a dalmát városok. 1387-1412. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits Enikő. Bp., 1998. 239. (A továbbiakban: Teke: Zsigmond és a dalmát városok) 50 ZsO.II/l. nr. 680. 51 ZsO, I. nr. 5027., TI/1. nr. 1922., 1953., 1972. 52 Házi: Sopron, i. m. nr. 294., ZsO, I. nr. 2846., 2988., 3039., II/1. 1941. 53 Teke: Zsigmond és a dalmát városok, i. m. 234., 240.