Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - MAKK FERENC: A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században

MAKK FERENC A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században A Turkia egész szállásterülete című írásomban arra a megállapításra jutottam, hogy a 10. század első felében - a honfoglalástól a század közepéig - a magyar törzsszövetség népe a kavarokkal együtt uralmi-hatalmi területként birtokában tartotta ugyan az egész Kárpát-medencét, de a hét magyar és három kavar törzs ténylegesen a Kárpát-medencén belül csak az alföldi, síkvidéki részeket szállta meg. Ily módon a törzsek a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon, a FelsőTisza vidékén, a Szerémségben, a Mezőföldön, a Kisalföldön és a Csallóköz táján laktak, ezek a földek alkották a honfoglaló népesség szállásterületét. A Kárpát-medence többi része felett a honfoglaló törzsek erős katonai-hatalmi ellenőrzést tartottak, de ők maguk a század első felében ott nem telepedtek le.

1 Ugyanebben a cikkemben Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császár nagy fontosságú - De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) című - munkája

2 alapján azt a következtetést vontam le, hogy az ún. vezéri (v. vezér-) törzsek - a nagyfejedelem, a gyula és a karha (horka) törzsei - a 10. század első felében a turkiai szállásterület keleti részén, mégpedig a Tiszántúlon, a Tisza folyó mentén helyezkedtek el. A D AI azonban szálláshelyeik pontosabb meghatározására nem nyújt lehetőséget.

3 Jelen dolgozatomban - figyelembe véve a korszakra vonatkozó régészeti, numizmatikai megállapításokat, valamint bizonyos írott források ide vonható adatait - kísérletet teszek egyrészt a három vezértörzs szállásterületének földrajzi lokalizálására, másrészt a szállásföldjeik elhelyezkedésében bekövetkezett változásoknak és e változások okainak felvázolására. Nem térek ki azonban - elégséges támpont híján - valamennyi, tehát mind a tíz (illetve nyolc) törzs különálló szálláshelyének meghatározására. Alább kifejtendő véleményemet csupán egy lehetőségnek tekintem, amelyet a további kutatások egészében vagy részeiben igazolni, illetve cáfolni fognak. 1. A fejedelmi törzs a nagyfejedelem (megás arkhon) törzse, illetve a fejedelmi nemzetség (az Árpádok) szálláshelye vonatkozásában az eddigiek során számos elmélet nyert megfogalmazást.

4 A földrajzi megoszlás szempontjából a különböző nézetek lényegében három markáns csoportba sorolhatók. a. A kutatók többsége szerint Pannónia - 900-ban történt - birtokbavétele után a fejedelmi törzs, illetve nemzetség a Dunántúl északi, főleg északkeleti részét szállta meg, s ennek eredményeképpen Győr, Komárom vidéke (Bana), Fehérvár és Óbuda szerepel Árpádék fejedelmi székhelyéül.

5 1 Makk Ferenc: Turkia egész szállásterülete. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 117. (2003) (a továbbiakban: Makk: Turkia) 10., 12. 2 Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Bp., 1950. (a továbbiakban: DAI). 3 Makk: Turkia, 11., 12., 13. 4 Azon kutatók, akik a honfoglalás korára nézve tagadják a törzsek meglétét, a vezető nemzetségek központjaival és szállásföldjeivel foglalkoznak. így pl. Györffy György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő, 97. (1970/2.) (a továbbiakban: Györffy: A honfoglaló magyarok) 191-242.; Mesterházy Károly: A magyar honfoglalás régészetének ötven éve. Századok, 127. (1993) 295.; Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Bp., 2000. (a továbbiakban: Bóna: A magyarok és Európa) 25-16. 5 L. pl. Váczy Péter: Arrabona (Győr) an der Wende der Antike und des Mittelalters. Acta Antiqua, 23. (1975) 240-244.; Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában. In: Magyarok térben és időben. Szerk. Fülöp Éva Mária - Kisné Cseh Julianna. Tatabánya, 1999. 198-202.; Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp., 1900. (a továbbiakban: Pauler: A magyar nemzet története) 41.; Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Bp., 1980. (a továbbiakban: Dümmerth: Az Árpádok nyomában) 121.; Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése. Turul, 30. (1912) (a továbbiakban: Hóman: A honfoglaló törzsek) 92.; Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp., 1997. 67.; Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században. Századok, 129. (1995) 1034.