F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

VÉGH András: Visegrád város kárhozatos szabadságairól

Visegrád város kárhozatos szabadságairól Végh András Az 1498-ik évi országgyűlés II. Ulászló király által szentesített törvényei között a 39. cikkely arról rendelkezett, hogy Visegrád városának a szabadsága, amely az ország szabadságának sérelmére van, szűnjék meg.

1 Ez a sommás mondat első olvasásra azt a gondolatot kelti, hogy ezen intézkedés is azok közé tartozik, amelyek a Jagelló-kor elején a városok fejlődését korlátozták, vagy - mint esetünkben - ellehetetlenítették. Véleményünket megerősítheti Werbőczy István Hármaskönyvének idevágó utalása is, amely éppen Visegrád város szabadságának eltörlését hozza fel példának arra, hogy a decretum ereje hatálytalaníthatja a korábban elnyert privilégiumot.

2 De hát valóban az történt, hogy az országgyűlésen eltörölték egy szabad királyi város kiváltságait, valóban elvették a Visegrádot várossá tevő szabadságjogokat 1498-ban? Ha a törvénycikk értelme ez lenne, nem találkozhatnánk Visegrád várossal és annak polgáraival a későbbiekben. Ellenben már a következő évből, 1499-ből ismeretes II. Ulászló király egy oklevele, amelyet egy visegrádi polgár ügyében írt Nagyszombat városhoz, és amelyben a visegrádi városi tanácsról is megemlékezik.

3 Fennmaradt egy Visegrád város által kibocsátott irat 1517-ből, és mind a város, mind annak polgárai további említései egyéb Jagelló-kori oklevelekben.

4 1. „Articulus 39. Libertás abrogatur Wissegradiensis civitatis. Libertás civitatis Wissegradiensis, et pertinentiarum ejusdem, nec non similiter pertinentiarum castri Damas, ex quo libertati regni praejudicat, simpliciter aboleatur." (Magyar Törvénytár. 1000-1536. évi törvénycikkek. Ford. NAGY Gyula-KOLOSVÁRI Sándor-ÓvÁRi Kelemen-MÁRKUS Dezső. Budapest 1899. 616-617.) 2. „Titulus 8. Utrum decretum tollatur per privilégium, et e contra? Sed quaeri potest (prout ipse quoque saepe quaestum audivi) utrum decretum, seu jus commune, tollatur per privilégium? Et e contra, si Privilegium tollatur per decretum. &.l.Quanquam multi multa dicant, aliterque, et aliter sentiant, et pro utraque parte probationes nonnullae in medium afferi queant; nos tarnen generaliter omnium, et omnia privilégia per jus commune, seu decretum tolli, et invalidari tenemus: In casibus illis, quibus expresse facta fuerit in generali constitutione mentio. &C.2. Prout habetur in decreto moderni domini nostri regis; libertatis civitatis Wissegradiensis abolitio: nonarum a civitatibus lieris exactio: Et alia hujusmodi." (Magyar Törvénytár. Werbőczy István hármaskönyve. Ford. és bevezetőt írta: KOLOSVÁRI Sándor-ÓvÁRi Kelemen jegyzetekkel ellátta: MÁRKUS Dezső. Budapest 1897. 236-237.) 3. 1499. december 23. - Dl 46511 (MNM Törzsanyag, WENZEL Gusztáv gyűjteménye) 4. 1517. június 22. - SOA Presov (Eperjes sz. kir. v. It.) no. 963; Df 229551.