K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Az intézmény helyzete 1946 végéig

„a Fővárosi Képtár első kiállítása a romok között utat tört a művészetnek ,.."

182 Az igazgatói jelentések tanúsága szerint 1945 második felére a Múzeum működése megfelelően alakult, szinte a háború előttihez hasonló szintet mutatta. Ezt jelzi, hogy már könyvvásárlásra, sőt köttetésre is volt lehetőség,

183 továbbá az is, hogy június 23-án a Károlyi-palota kertjében megkezdték - a háború előtt közkedveltté vált - szabadtéri hangversenyeket.

184 Az augusztusban kiadott polgármesteri rendelet szerint havonta kellett munkatervet és beszámoló jelentést készíteni, mint régebben. (A határidő be nem tartásáért 1000 Ft pénzbírság volt a büntetés.)

185 A múzeumi szervezet életében 1945 legjelentősebb eseménye, hogy Vas Zoltán polgármester augusztus 31-én a 223.129/1945 - XI. sz. határozatában a régi budai városháza, az I. kerületi elöljáróság Szentháromság utca 2. sz. alatti épületét kijelölte a Halászbástyán levő Középkori Múzeum elhelyezésére. Igazgatójának tervezetet kellett készítenie a beköltözésre, de a használható helyiséget azonnal igénybe is vehették. A polgármester elrendelte a helyreállítás megkezdését.'

8(1 Az épület múzeumi célra történő átengedése egyébként már régebben felmerült. A főváros Múzeumi Bizottsága 1920. december 18-i ülésén felvetette az épület átengedését a túlzsúfolt városligeti részleg számára, míg ennek helyét a Fővárosi Képtárnak szánta.

187 Később, 1931-ben Lechner Jenő terjesztette javaslatát a polgármester elé a Fővárosi Múzeum végleges elhelyezésére, „a főváros ezeréves múltját méltóan reprezentáló keretben", a Várban, az elöljárósági épületbe, amely „arra kínálkozik, hogy régészeti elhelyezésére használtassék fel."

188 A polgármesteri határozatot megelőzően a kőemléktár igazgatója, Gerevich László javaslatot terjesztett be a polgármesterhez (bizonyára az ő kérésére) az épület műemléki helyreállításáról és hasznosításáról. Az épületbe a Középkori Múzeum 182 DERCSÉNYI, 1946. 240.; FÖLDES, 1998a. 16. 183 BTM A KOi. 293-294/1945. aug. 9. ,M BTM A KOi. 259/1945. júl. 16., 18.; Egy óv története. Bp., 1946. 151. 185 BTM A KOi. 1945. aug. 11., 341/1945. aug. 13., 452/1945. okt. 10.; BFL: VIII. 1003. sz.; polgármesteri rendelet: 17.952/1945. VIII. 13. és X. 25. 186 BTM A KOi. 400/1945. aug. 31. 187 TURCSÁNYI, 1921. 188 Lechner Jenő professzor tervei a várbeli elöljárósági palotával. Budai Napló, 1937. okt. 21. 189 BTM A KOi. 1945. aug. 27. 190 BTM A KOi. 429/1945. okt. 3., 405/1945. szept. 22., 24., 1945. nov. 17. Mivel az épületben nem tartózkodott állandóan múzeumi alkalmazott, csak egy jogcím nélküli lakó, a rossz közbiztonsági állapotok következtében lopták az ajtókat, ablakokat stb. Gerevich László felterjesztésére a polgármester kiköltöztette a lakót, és engedélyezte a Múzeum egy alkalmaelhelyezését javasolta.

189 Már szeptemberben megindult a helyreállítás, októberben elkészült a terv a Múzeum elhelyezésére, s megkezdődött a költözés is.

190 1946-ban folytatódott a Szentháromság utcai épület helyreállítása, részben saját erővel. Közben felvetődött egy - az őskortól a középkorig terjedő kiállítás rendezése. Ezt azonban csak úgy tudták volna megoldani, ha az irodákat és a segédgyüjteményeket egy másik épületben helyezik el.

191 Erre viszont nem volt lehetőség. Lassan haladt a kiscelli kastély tetőzetének javítása, a sérült falak helyreállítása. Ezt kihasználva, a falakon tátongó nyílásokon át gyakran betörtek, sőt falbontási kísérlet is volt.

192 Az ősz folyamán felszámolták és elszállították a háborús időkre emlékeztető légófelszereléseket.

193 1946-ban megindult a tervszerűbb ásatási tevékenység. Márciusban a polgármester elrendelte az aquincumi polgárváros területéből lőtér céljára elvett rész visszaadását, és utasította az igazgatót, hogy végezzenek ott próbaásatásokat, mielőtt a Tanács a terület végleges felhasználásáról dönt.

194 így indult meg a kutatás a római polgárváros területén. Ásatást végeztek a Gellérthegyen, a XI., Andor utcai őskori lelőhelyen, és megkezdték a királyi palota feltárását is.

195 A tervek között szerepeltek az óbudai, a vízivárosi kutatások, valamint több műemlék helyszínén az ott előkerült emlékek bemutatása (a Belvárosi-templomban, a margitszigeti romok között, nyéki kastély romjainál, a vári domonkos templom tornyában). Foglalkoztak egy kultúrtörténeti gyűjtemény felállításának gondolatával is egy vári polgárházban.

196 A Múzeum többi gyűjteménye is gyarapodott, kivéve a könyvtárakat. Ugyanis ezek állománya a „fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus" könyvek kötelező beszolgáltatása miatt csökkent. Hiába kért Nagy Lajos e rendelet alól felmentést, hivatkozva a szakkönyvtári jellegre, nem kapta meg az intézmény.

197 zottja számára a bentlakást. BTM A KOi. 1945. nov. 10.. 689/1945. dec. 20., 21. 11,1 BTM A KOi. 133/1946. febr. 18. 192 BTM A KMi. 115/1946. márc, 5., 282/1946. máj. 27., 325/1946. jún. 22., 631/1946. 193 BTM A KMi. 481/1946. szept. 3., okt. 2. 194 BTM A ROi. 1946. márc. 12.; BFL VIII.1003. sz. jelentés, 1946. ápr. 17. 195 BTM A ROi. 388/1946. máj. 15., 392/1949. Az ásatásokról bővebben 1. SZILÁGYI, 1950.a. és BARANYÁINK BONIS, 1950.a. m BTM A KOi. 133/1946. febr. 18. 197 BTM A KOi. 299/1946. ápr. 15., 328/1946. ápr. 23., 366/1946. ápr. 15., BTM A KMi. 223/1946. ápr. 23. A tudományos és közművelődési könyvtárak „megtisztítása" már 1945 tavaszán megkezdődött. 1949-töl pedig előírták, hogy a különböző múzeumok milyen könyveket kötelesek megvásárolni (Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi stb. müvei). Voir, 1994. 277.