H. Gyürky Katalin: Az üveg (Monumenta Historica Budapestinensia 5. kötet Budapest, 1989)

Előszó

Lelőhely: Leírás: Leltár szám: Megjegyzés: 17. B. Hess A. tér 2. Domonkosok, 70/5 á. szikla felett 18. B. I. Fortuna 18. Nyak 70.49.1 11 171 db nyak 77.6 1-223 12 Jegyzetek: 1. Davidson 1940,319. 2. Gasparetto 1975,148, Fig. VI. 20. 3. Popovic 1973,362-63. 4. A Fortuna u. 18. sz. alatti házban egy raktár készletét tárta fel Altmann Julia. Feldolgozása folyamatban van. 5. G. W. Davidson személyes közléséből és az ő gyűjtéséből származó fényképről szereztem tudomást a gyulafehérvári palackról. Igen fontos darabnak tartom. 6. A XII. sz. gödörben fordult elő a kétféle palack együtt (XII. 2. 1-2.) 7. Gerevich-Seitl-Holl 1953,210-219; Gyürky 1971,208. 8. Gerevich 1966,111. kép: 155/8. 9. Gerevich 1966,107. kép: 151/12-14; 110, Kép: 153/2 és 154/7-10 10. Gerevich 1966,129,kép: 170/1-7. 11. Gyürky 1981, Taf. 10/2. 12. Altmann Julia ásatása. Publikálatlan. XU. PALACK 2. típus ,,Kettős-konikus" (VIII/3-10, IX/1 -3, X/1 -5, XI/1 -5. kép) Különleges formáját és a szakirodalomban általánosan használt elnevezését kettős tagoltságának köszönheti. Szűk szájnyílását általában gyűrű veszi körül, vagy pedig a gyűrű kevéssel a szájperem alá csúszik. Nyaka a szájnyílástól lefelé fokozatosan tágul és bugyrot képez, amelyet egy gyűrű szűkít le ismét, amely a palack testétől elválasztja. A gyűrűt, amely a palackbelső felé fordul, a fúvásnál, a forma alakításával együtt, az anyag visszahajtásával képezték. A törzs enyhén hordó alakja keskenyebb, mint a nyak bugyra és ezt azzal szokták magyarázni, hogy a palack testét fonat (szalma) vette körül, mely az ital hőmérsékletét a kívánt fokon őrizte hosszabb időn át.

1 Kúpos leneke van és széles talpgyűrűn áll. Általában a talp, a vállgyűrű és a szájperem maradnak meg, mert ezek erősebb részletek, mint a fúvás által elvékonyított oldalfalak. Ezek a palackok igen változó méretűek és igen változó célokra is használták őket. Rekonstrukció igénye esetén a vállgyűrűk és a fenék-átmérők dönthetik el, hogy azonos lelőhelyről mely töredékek tartozhattak azonos palackhoz. Ezzel a típussal ezidáig a német szakirodalom foglalkozott.

2 Németország területéről sok példányát és ábrázolását gyűjtötték össze és ezért az a vélemény alakult ki, hogy ez a forma a spessarti huta működéséhez kapcsolható. Ez a huta azonban csak 1406-ban kezdte a működését és Budán a királyi palota feltárásánál ennél jóval korábbi példányok is előkerültek. Németországon és Magyarországon kívül számos példányát találták Bosznia és Hercegovina területén is.

3 A budai királyi palota területén a legkorábbi példányok a XIII. század közepéről, esetleg a század első feléből származnak (felsorolás 1-4. sorszáma, IX. tábla 1—3. kép).

4 Mint a mellékelt ábrák mutatják, ezek részletformáikban eltérnek a. XIV. századi és a későbbi példányoktól (IX-X. tábla). A korai példányoknál a száj kiképzése más, ugyanis a „golyva" a szájperem alá csúszik. A test merevebb, egyenesebb forma, mint a későbbi példányok esetében, amelyeknél sokkal gömbölyűbb, hasasodó. Feltehetően más vidékről szállították Budára a XIII. században, mint későbben. Leleteinknek egy csoportja szórványként került elő. Ezeket csak feltételesen soroljuk a kettős kónikus palackok közé, ugyanis vállgyűrűk, amelyek hozzájuk tartozhatnának, nincsenek. A palacknyakak szájgyűrűje és az elcsavarodó plasztikus rovátkák hasonlósága a kettős kónikus palackokkal (pl. a tabáni palackkal) mégis arra késztet, hogy ebbe a csoportba soroljam. A szórványként előkerült fenekek anyagukban teljesen hasonlók a nyakakhoz, ezeken is látható a finom bordázat, de nincs talpszegélyük és teljesen egyenes oldalfal indul ki belőlük. Korukat meghatározni nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy a XVI. századnál nem korábbiak.