Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

SCHWEITZER FERENC: A Szigetszentmiklóstól északra húzódó MO autópálya környezetében elhelyezkedő régészeti lelőhelyek geomorfológiai viszonyai

2. kép. Ny-K irányú geomorfológiai keresztszelvény a Csepel-szigeten a két Duna-ág között a Fácán hegyen és a Királyerdőn keresztül (MAROSI S. 1955). 1. felsőpleisztocén kavics 2. felsőpleisztocén folyami homok 3. óholocén folyami homok 4. óholocén meszes iszap 5. újholocén meszes iszap 6. szélfújta homok Abb. 2. W-O gerichtetes geomorphologisches Quärproßl auf der Insel Csepel, zwischen den 2 Donauarmen durch den Fácán-Berg und Királyerdő (MAROSI, S. 1955). 1 .jungpleistozäner Schotter 2.jungpleistozäner fluvialer Sand 3. altholozäner fluvialer Sand 4. altholozäner Kalkschlamm 5.jungholozäner Kalkschlamm 6. äolischer Sand A terület legmagasabb pontja 102,7 m, átlagos magassága 98-102 m-es tszf. magasság között váltakozik. Változatos rétegsorú fiatal harmad- és negyedidőszaki üledékekből - belső-pannóniai tengeri homok, agyag, folyóvízi homok, kavicsos homok, iszap stb. - épül fel. A vizsgált területen felső-pannóniai tengeri üledékek felszínére diszkordánsan települ a fiatal dunai eredetű folyóvízi, ill. kisebb mértékben szélfújta homok. A mélyfekvésű részeken az ártéri üledékek több típusa - öntéshomok, öntésiszap, réti agyag és az elhagyott medrekben mocsári agyag - fordul elő. A terület a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatú körzetbe tartozik. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000-t. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3°C között változik, a nyári félév átlagos középhőmérséklete 17,2°C. A csapadék évi összege 550-580 mm körül mozog. Az uralkodó szélirány az ENy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. A vizsgált terület fő vízfolyása a Soroksári (Ráckevei) Duna-ág. Vízjárását a Kvassay-zsilip által mesterségesen befolyásolják. Az egész Csepel-sziget, benne a vizsgált terület is mentesített ártér. A talajvíz szintje 2-4 m közötti értékkel jellemezhető. A meszes lösziszappal, folyóvízi homokkal, kavicsos iszappal fedett ártéri terület talajai réti csernozjom és csernozjom jellegű homoktalajok. A Soroksári-Duna mentét pedig réti öntés és nyers öntéstalajú sáv kíséri.

7 Geomorfológiai fejlődéstörténet A régészeti lelőhelyek közvetlen környezetének legidősebb felszíni képződménye a Duna óholocén időszaki ]/b sz. terasz anyaga: kavicsos homok, öntésiszap és agyag. Tágabb környezetének pedig a Duna tya sz. teraszanyaga (fiatal würm): homokos kavics és folyóvízi homok.

8 A würm glaciális első felében végbement völgyfelkavicsolódás után a szerkezeti mozgások hatására a Duna völgybevágódásra kényszerült. A würm glaciális felső harmadában (26 000-33 000 C

14 év) bekövetkezett völgymélyítés a Csepel-sziget és a két Duna-ág szélességéig, ill. Dunaharasztinál a Vörös-mocsár 6. Magyarország Éghajlati Atlasza I.—II. Orsz. Met Szolg. Budapest 7. Magyarország tájföldrajza I. MTA FKI 1991. p. 37. 8. Magyarország tájföldrajza I. MTA FKI 1991. p. 37.