Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

SCHWEITZER FERENC: A Szigetszentmiklóstól északra húzódó MO autópálya környezetében elhelyezkedő régészeti lelőhelyek geomorfológiai viszonyai

A Szigetszentmiklóstól északra húzódó MO autópálya környezetében elhelyezkedő régészeti lelőhelyek geomorfológiai viszonyai SCHWEITZER FERENC 1. kép. Régészeti lelőhelyek a Csepel-szigeten az MO autópálya mentén Abb. 1. Archäologische Fundstellen auf der Insel Csepel die Autobahn MO entlang A Csepel-sziget a Duna alföldi szakaszának legnagyobb szigete. Hosszúsága közel 50 km, átlagos szélessége 5-6 km. Nyugaton a Duna fő medre, keleten a Soroksári (Ráckevei) Duna-ág fogja közre. Sík, alföldi jellegű térszín. Legmagasabb pontja 122 m tengerszint feletti magasságú, legalacsonyabb része alig emelkedik a Duna átlagosan 93-95 m tszf. magasságú szintje fölé (7. kép). A relatív szintkülönbség tehát a 30 m-t sem éri el. A legjelentősebb felszínformáló erő a folyóvízi erózió és akkumuláció. Térszínét az elhagyott meanderek sűrű hálózata borítja, melyet futóhomok, lepelhomok és foltszerűen elhelyezkedő parti dűnék kísérnek. Az alacsony ártéren rossz lefolyású elgátolt mélyedések találhatók. A terület árfogó földtani-geomorfológiai viszonyairól összefoglaló munka Marosi S.

] tanulmányán kívül nem jelent meg. Jelentős információt hordoz néhány részterülettel foglalkozó, illetve speciális, pl. vízbeszerzési, földtani-geomorfológiai, paleohidrográfiai és teraszmorfológiai tanulmány, valamint térkép. Az ásatási terület tágabb környezetének természetföldrajzi jellemzése A feltárt lelőhelyek területe a két Duna által körbezárt Csepel-sziget E-i részére esik. Budapest közigazgatási határán kívül helyezkedik el. A Soroksári Duna-ág parti üdülőövezetét, illetve az MO-ás autóút sávját kivéve a terület a természetes állapotokat még jól őrző felszínek közé tartozik. Enyhén hullámos, inkább iszapos és homokos, mint kavicsos. Rétsávok, szántók és kertgazdaságok váltakoznak egymással. Az alacsony fekvésű ártéri terület medrekkel tagolt felszínét a Duna eróziós és akkumulációs munkája, valamint kisebb mértékben a defláció és antropogén folyamatok formálták. 1. Marosi S.: A Csepel-sziget geomorfológiai problémái. Földr. Ért. 266. 279-297. 2. Schmidt E:.: Adatok a Csepel-sziget E-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Földt. Int. Évi Jel. 1933-1935. 231-243. 3. Budapest területének földtani, vízföldtani, építésalkalmassági térképe. MÁFI Budapest 1984. 4. Schfarzík F.: A budapesti Duna paleohidrográfiája. Föld. Közi. 71-91. 5. Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földr. Monogr. III. Budapest.