Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Endrődi Anna - Horváth M. Attila: Kora bronzkori arany korong Csepel-szigetről = Early Bronze Age gold disc from the Csepel Island 21

KORABRONZKORI ARANY KORONG CSEPEL-SZIGETRŐL oldalon 2-2 átfúrt lyuk látható, egy nagyobb lyuk pedig a közepén (4. kép 7.a-b). Eredetileg valószínűleg ruhadísz lehetett, a későbbiek során a domború közepét átütve, feltételezhetően amulettként viselték. A korong széle visszahajlított, egy helyen sérült, a sírba sérülten helyezték. Bár az arany korong anyagvizsgálata folyamatban van, az mindenesetre megállapítható hogy a Harangedény kultúra nyugati csoportjának aranykorongjai párhuzamba állíthatók leletünkkel. Napszimbólumként való értékelése nem kétséges, ha összehasonlítjuk a korabronzkori Nagyrév kultúra Budapest-Pannonhalmi úti, szimbolikus ábrázolású edényén feltűnő, bekarcolt koncentrikus körökkel ábrázolt napszimbólummal. (4. kép 6.) Ugyanez a motívum azonban feltűnik a Szardínián feltárt Anghelu Ruju (Alghero), a Harangedény kultúra leleteit tartalmazó folyosós kamrasírjának bejáratát díszítő motívumon is (4 kép 5.),

1S amely a Bunnanaro kultúra idejére datálnak, ez az időszak párhuzamba állítható a Harangedény-Csepel csoport idejével. A napszimbólum fölött „bucranium" (bika fej, vagy bika szarvak) motívuma látható. Egy korábbi tanulmányunkban a BudapestAlbertfalva ásatásán tett megfigyelések, archaeoastronomiai vizsgálatok, és két különlegesnek mondható árkolt bütyökdíszes töredék, valamint azok analógiái után rámutattunk a Harangedény-Csepel csoport eddig ismeretlen vallásos elképzelésére. A Napszimbólum sematikus ábrázolása ha ritkán is, de megjelenik a Csepel csoport kísérőkerámiáján is. A Csepel-Szennyvíztelepen 2004-ben folytatott próbafeltárás során, a Harangedény-Csepel csoport 3. számú hamvasztásos urnasírjában került elő az a fedőtállal borított urna, melynek oldalán 4 plasztikus dísz látható, kör alakú rátett borda, közepén bütyökdísszel. (4. kép 1.) A sírba helyezett mellékletek, harangedények, kis bögrék és egy bepecsételt díszű, lábakon álló tál töredéke, a Harangedény-Csepel csoport jellemző kerámiái.

16 A Harangedény-Csepel csoport körében rendkívül ritka, és a kora bronzkorban elsősorban sírkerámián, a HarangedényCsepel csoport esetében az úgynevezett „kísérő kerámián" megjelenő koncentrikus körökkel árkolt, (vagy plasztikusan rátett koncentrikus körrel bezárt) bütyök díszítéseket Napot szimbolizáló, elvont és sematizált geometrikus jelképek, jelképrendszerek közé soroltuk.

17 Felhívtuk továbbá a figyelmet arra, hogy hasonló díszítőmotívumok a Harangedény Kultúra északi és nyugati elterjedési területein előkerült (Írország 21 db, Skócia 6 db, Anglia 5 db Franciaország 1 db) arany „nap korongjain" is megfigyelhetők.

18 A Banc Tyndol (Skócia) területén előkerült arany lemezen (sírlelet) 3 koncentrikus kör dísz látható, közepén a felerősítést szolgáló két lyukkal. A külső kört poncolt minta övezi

19 (4. kép 4). Hasonló napkorong ismert Kirk Andrews - Isle of Man (Anglia) lelőhelyről, amelyen hármas, poncolt kördíszítés látható, két lyukkal (4. kép 3.)

20 Ebbe a körbe szorosan illeszkedik a Csepel-szigeten előkerült kisebb méretű aranykorong, amely alátámasztja azt a megállapításunkat is, miszerint a kora bronzkorban a hasonló díszítéssel igen ritkán megjelenő sírkerámiák és a sírokban, mellékletként elhelyezett arany korongok feltételezhetően az eltemetett egyén társadalomban betöltött szerepét is hangsúlyozták. A kör alakú szimbólumok a bronzkor alapszimbólumaivá fejlődnek és a Nap vagy a teljes körülöttünk lévő világ (a Kozmosz) szimbólumaként általánossá és gyakorivá váltak a kora bronzkor folyamán; a presztízstárgyakat díszítő jellegzetes motívumok egyike.

21 A Csepel-sziget, északi szigetcsúcs területén feltárt kora bronzkori temetkezések alapján elmondható hogy Budapest területén az eddigi legnagyobb kiterjedésű temető vált ismerté, amely egyúttal a vallásos elképzelésekhez is szolgáltatott új adatokat. 15 DEMARTIS 1986. 16 HORVÁTH 2005a; ENDRŐDI-PÁSZTOR 2006. 17 ENDRŐDI-PÁSZTOR 2006.18-20. 18 CLARKE et al. 1985.113.4.39. kép; TIMBERLAKE-GWILT-DAVIS 2004. 19 http:// antiquity.ac.ukprojgaU/timberlake/index.html 20 CLARKE et al. 1984. 4.14. kép 21 ENDRŐDI-PÁSZTOR 2006. 23