Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Marosi Ernő: A budavári Zsigmond-kori szobrok kérdései huszonkét év (és a Szent Zsigmond templom feltárásai) után 93-101

csolatos viták jól mutatják a Zsigmond-kori palota emlék­anyagának szóródását - amire az 1999-es év ásatásai so­rán a középkori palolaegyüttestől északnyugatra fekvő te­rületen előkerült, további ide tartozó leletek is tanúskod­nak. Holl Imre vetette fel, hogy a felhagyott kőfaragómű­hely teóriáján kívül joggal lehet gondolni későbbi „építke­zés-átalakítás-modernizálás" szerepére. Az itt tárgyalt összefüggést közvetlenül érintő véleménye szerint egyik magyarázat lehetett erre például a kápolna felső részének reneszánsz átépítése is belsejében - ha elfogadjuk Gere­vich feltevését a szeráfokkal díszített, kazettás vörösmár­vány fülke eredeti helyéről. 52 1 . Der Meister von Großlobming. Kiállítási katalógus. 181. Wechsel­ausstellung der Österreichischen Galerie 17. Mai bis 4. September 1994. Unteres Belvedere - Prunkstall, Wien. Konzeption, Organi­sation der Ausstellung und Katalog: Arthur SAUGER. - Az idé­zet: „Anhang, Monographische Ergänzungen", 205. sk. 2. Eltekintve az 1987-es Zsigmond-konferencia vitájától, amelyre a szerteágazó történeti problematikába ágyazottan került sor, s való­iában minden részvevőjét kielégítetlenül hagyta. Lásd: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 1387-1437. Beiträge zur Herrschaft Kaiser Sigismunds und der europäischen Geschichte um 1400. Vorträge der internationalen Tagung in Bu­dapest vom 8.-11. Juli 1987 anläßlich der 600. Wiederkehr seiner Thronbesteigung in Ungarn und seines 550. Todestages. Hrsg. Jo­sef MACEKt. Ernő MAROSI, Ferdinand SEIBT, Warendorf, 1994.; MAROSI. Ernő: Die Persönlichkeit Sigismunds in der ( Kunst, i. h. 255-270 - a témához: 264-266.; SCHULTES, Lothar: Der Skulplurenfund von Buda und der Meister von Großlobming. i. h. 293-306.: SCHWARZ, Michael Viktor: König Sigismund als Mäzen und der Weiche Stil in der Skulptur, i. h. 307-338. 3. MAROSI Ernő: A budavári szoborleletek. Élet és Irodalom 1974. március 16. - ZOLNAY László: A budavári gótikus szoborcsoport feltárásáról. Kortárs XVIII. (1974) 5. sz. 776-785.; ZOLNAY László: Hatszáz esztendős budavári szobrok feltámadása. Buda­pest XII. (1974), 5. sz. 40-43.; ZOLNAY László: Középkori budai figurálisuk. Művészettörténeti Értesítő XXVI, (1975) 255-267.; ZOLNAY László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán, 2. bő­vített kiadás. Budapest, 1975. 219-226. 4. ZOLNAY László-SZAKÁL Ernő: A budavári gótikus szoborlelet. 1 Budapest, 1976. 5. ZOLNAY László: Lovag és herold a budai gótikus szobrok között. Művészettörténeti miniatűr. Művészet, XVII. (1976) 4. sz. 3-7.; 1 MAROSI Ernő: Madonna szentekkel. Egy szoborsorozat a budai ásatásból, uo. 9-11.; ZOLNAY, László: Der gotische Skulpturen- 1 fund von 1974 in der Burg von Buda. Acta Históriáé Artium XXII. (1976) 173-331.; MAROSI, Ernő: Vorläufige kunsthistorische Bemerkungen zum Skulpturenfund von 1974 in der Burg von Bu- 1 da. uo. 333-373.; ZOLNAY László: Az 1967-75. évi budavári ása­tásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. BudRég XXIV. 3-4. (1977) - a függelékben SZAKÁL Ernő. SZALAY Zoltán, BODA Jenő közleményeivel. I 6. A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai. Vezető a Budapesti Történeti Múzeum Kiállításán. Szerk.: dr. HORVÁTH I Miklós, h. n., é. n. [ 1976] A gótikus szobrokról a vezetőt írta: ZOL­NAY László. 7. Die Parler und der Schöne Stil 1350-1400. Europäische Kunst un­ter den Luxemburgern. Ein Handbuch zur Ausstellung des Schnitt- I gen-Museums in der Kunsthalle Köln. Hrsg. Anton LEGNER. Köln. 1978. 2. 453. (MAROSI Ernő) és: MAROSI, Ernő: Bemer­kungen zur Architektur und Bauskulptur der Parierzeit in Ungarn 1 (5. Der Statuenfund von 1974 in Buda und die Rolle sigismundi­nischer Hofkunsl). uo. 4. Das internationale Kolloquium vom 5. bis zum 12. März 1979 anläßlich der Ausstellung des Schnütgen­A lokalizálási viták másik tanulsága az - immár a Parler-kornál, tehát a 14. század végénél későbbre datált - torzfejes konzolokhoz fűződik. Ezeknek a vár terüle­tén való szóródása, sorsa is megerősíti műhelyközössé­güket a szoborlelet darabjaival. Az újabb magyar iroda­lom általában elfogadja a budai és a pozsonyi építkezé­sek részvevői legalább részleges azonosságának felte­vését. 53 Ennek azért van különös jelentősége, mert Mi­chael Viktor Schwarz - egyebek között - a Buda és Po­zsony közötti műhelyösszefüggést, mint a budai szobrá­szat késői datálása mellett szóló érvet, ugyancsak két­ségbe vonta. 54 Museums in der Kunsthalle Köln. Hrg. Anton LEGNER. Köln. 1980. 137-138. és Diskussion (Dieter GROßMANN hozzászólá­sa), i. m. 141. 8. L. pl. SCHWEIGERT, Horst: Gotische Plastik in der Steiermark. Gotik in der Steiermark. Kiállítási katalógus, Stift St. Lambrecht, 1978. 203.; DIDIER, Robert-RECHT, Roland: Paris, Prague, Co­logne et la sculpture de la seconde moitié du XIV e siècle. Bulletin monumental 138. 2. (1980) 173-219. Akiállításról és visszhangjá­ról: MAROSI Ernő: A Parierek és a „szép stílus" 1350-1400, eu­rópai művészet a Luxemburgok idején - késői megjegyzések a kölni Schnütgen-Museum 1978-79-es kiállításához. TBM XXII. (1988) 319-334. -A szoborlelet gyors kiállítása igen hamar veze­tett tanulmányozásához, amelynek eredményei a nyolcvanas évek közepének művészettörténeti disszertációiban csapódtak le. 9. Internationale Gotik in Mitteleuropa. Landesmuseum Joanneum. 10. Budapest im Mittelalter. (Benne: MAROSI, Ernő: Mittelalterliche Kunst aus Buda und Pest. Die Entstehung einer Hauptstadt. Ismer­tető: 58-61., továbbá: Kat. 357-376. - a 65. oldalon két szobor szí­nes képe tükörképesen fordítva!) 11. ZOLNAY László: A Luxemburg-ház kőcímere és koronatöredék a budavári ásatások leletei között. Művészettörténeti Értesítő XXV. (1976) 218-233.; (vö.: HOLL Imre: Heraldikai megjegyzések. Archeológiai Értesítő 1984. 109. skk); ZOLNAY László: A kör­möcbányai Curia Civitatis gótikus torzói. Művészettörténeti ÉrtesítőXXVI. (1977) 44-48.; ZOLNAY, László: Les statues got­hiques trouvées au château de Buda. Revue de l'Art XXXVI. (1977)46-56. 12. Vö. ZOLNAY László: Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Budapest, 1982. 490-496. (Zsigmond király és a budai gótikus szobrok fejezel). 13. PAATZ, Walter: Prolegomena zu einer Geschichte der deutschen spätgotischen Skulptur im 15. Jahrhundert. Heidelberg, 1956. 14. PACHT, Otto: Die Gotik der Zeit um 1400 als gesamteuropäische Kunstsprache. Europäische Kunst um 1400. Kiállítási katalógus, Wien, 1962. 52-65. 15. Most összegyűjtve: SCHMIDT, Gerhard; Gotische Bildwerke und ihre Meister, Wien-Köln-Weimar, 1992. - benne az addig publi­kálatlan nagy tanulmány: Paralipomena zu der Ausstellung „Die Parler und der Schöne Stil", 269. skk. 16. CLASEN, Karl-Heinz: Der Meister der Schönen Madonnen. Her­kunft, Entfaltung und Umkreis. Berlin-New York, 1974. 17. KUTAL, Albert: Ein neues Buch über die Skulptur des schönen Stils. Umenf XXIII, (1975) 544. skk; SCHMIDT, Gerhard: Zeitschrift für Kunstgeschichte 41 (1978) 61. skk., i. m. 1992. (16. jegyzet) 229 -268. is. 18. Vö,: 5. jegyzet. - E publikációk recenziója, önálló stíluskritikai ja­vaslatokkal: WEHLI Tünde: Az 1974-ben feltárt budavári szobor­leletről. ArsHungarica 1978/1. 131-141. 19. Útját kijelölte már: RADOCSAY Dénes: Gótikus épületszobrásza­tunk néhány kérdése. (Előadás: 1974. június 3.) Művészettörténeti Értesítő XXV (1976) 49. skk., [vö.: MAROSI Ernő: Megjegyzé­sek a középkori magyarországi kőszobrászathoz. Ars Hungurhu JEGYZETEK 99

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom