Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti adatok a Csepel-sziget középkori történetének kutatásához 309-321

pályától délre elhelyezkedő Fővárosi Vízműtelepen kutatásokat végezzünk. A terepbejárás során azt tapasztaltuk, hogy az itteni Duna-parton 2-3 km hosszú, egybefüggő sávban találhatók régészeti leletek, helyenként az őskori, más helyeken pedig a középkori cserepek találhatók nagyobb számban az erősen bolygatott terület felszínén. A lelőhely D-i vége a vízműtelep D-i oldala körül sejthető, az É-i vége pedig benyúlik Budapest XXI. kerületének külvárosi házai közé.

10 Ugyanezeket a felszíni régészeti jelenségeket, különböző korszakok feldúlt lelettöredékeit találjuk a Csepel-sziget szemben lévő, Ny-i oldalán is. Itt a Fővárosi Vízművek építkezései során lezajlottak régészeti kutatások, de középkori, bolygatatlan helyről származó leletek csak egy helyen, az itteni avar temető egyik sírja fölött kialakított Árpád-kori kemence tapasztásában kerültek elő.

11 Terepbejárással próbáltuk meghatározni az itteni, ugyancsak több km hosszú régészeti lelőhely kiterjedését, de végül arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ezen a partszakaszon több, egymáshoz közeli, középkori falu nyomai keveredtek össze a jelenkori építkezések földmunkáival. Ezen a lelőhelyen is áthaladt az MO autópálya, és az építkezések megkezdése előtt leletmentést végeztünk. A feltárt objektumok akár Felharos, Alharos, Bacha faluja, vagy akár Födémes faluhoz is tartozhattak. Itt jegyezzük meg, hogy az autópálya nyomvonalában, a sziget belső részein nem kerültek elő régészeti leletek, ez részben alátámasztja a terepbejárások alapján kialakult véleményünket, mely szerint az észak-Csepel-szigeti középkori falvak a Duna partján helyezkedtek el (1. kép). A sziget Ny-i oldalán kijelölt, feltárásra váró terület felszíne rendkívül bolygatott volt. A házak között sűrűn telepített szőlők és gyümölcsösök voltak. Már a terepjárás során látni lehetett, hogy az itteni késő középkori házak teljesen elpusztultak. A jelenlegi tulajdonosok a szőlőművelés vagy az építkezés közben előkerült köveket kupacokba gyűjtötték, a használható darabokat pedig felhasználták. A felszántott föld tele volt paticcsal, kormos, hamus kemence- és házfaldarabokkal. A cserepek között sok XÏÏ-XIÏÏ. századi darabot is találtunk. A leletmentés során csupán 16 gödör alját lehetett feltárni. Az 1-5. és 8. gödör középkori, a többi őskori volt. Az egyes gödrök egymástól olyan nagy távolságban helyezkedtek el a feltárás helyén, hogy nem lehetett közöttük semmilyen összefüggést feltételezni. 1. gödör. Valószínűleg gabonásverem volt. A verem szája a bolygatással elpusztult. A nyesett felszínen jelentkező kör alakú folt átmérője 160 cm. A verem oldala lefelé haladva kihasasodott, legnagyobb szélessége elérte a 180 cm-t. Feneke enyhén homorú volt, a verem formája körte alakúnak mondható. A feltárt részlet 175 cm mély volt, űrtartalma kb. 1,5 m

3

. A nagyobb középkori vermek közé tartozik. A betöltés kiemelése után látszott, hogy a vermet a használatbavétel előtt kiégették, az oldalak 3-4 cm, a fenék 4-5 cm vastagon volt átégve. Belső kiképzés nyomait már nem figyelhettük meg. A betöltés fekete, homokos földdel kevert háztartási szemét és konyhai hulladék volt. A XVI. század első felére jellemző régészeti leletek betekintést nyújtanak egy módos falusi háztartás edény- és eszközkészletébe, étkezési szokásaiba. 310 2. gödör. Kaptár alakú gabonásverem. A nyesett felszínen jelentkező, kör alakú folt átmérője 130 cm, a kiöblösödés átmérője 185 cm, mélysége 102 cm volt. Lekerekített falú, öblös fenekének az a része, amelyik a verem szája alá esett, vízszintes maradt. Űrtartalma kb. 1 m

3 lehetett, ez is a nagyobb középkori vermek közé tartozott. A betöltésben néhány, a XVI. század elejére tehető cserépdarabot és állatcsontokat találtunk.

12 3. gödör. Szabadtéri tüzelőgödör. A szabályos kör alakú folt átmérője 82 cm, mélysége 24 cm volt. Kormos, faszenes, fekete föld volt benne. A gödör enyhén homorú alja 3-4 cm vastagon átégett. A betöltésben néhány jellegtelen XIII. századi cserép volt, két darabon bevésett vonaldísz volt.

13 4. gödör. Szemétgödör. A nyesett felszínen jelentkező kör alakú folt átmérője 114 cm, a gödör mélysége 30 cm volt. Egy 10 cm mély, négyszögletes folt csatlakozott hozzá. Kormos, faszenes, barnásfekete földdel volt betöltve, amelyben néhány jellegtelen XIII-XIV. századi edénytöredéket találtunk. 5. gödör. Szemétgödör. A nyesett felszínen jelentkező, kör alakú folt átmérője 100 cm, mélysége 22 cm volt. Ugyanolyan kormos, faszenes, barnásfekete földdel volt betöltve, mint a 4. gödör, de ebben nem kerültek elő régészeti leletek. 8. gödör. Szemétgödör. A nyesett felszínen jelentkező, kör alakú folt átmérője 70 cm, mélysége 27 cm volt. A betöltés régészeti leletek nélküli, szétmorzsolódott, kormos, paticstörmelékes föld volt (2. kép). A bemutatott szerény régészeti leletek azért egyértelműen mutatják, hogy ez a faluhely az egész középkoron át lakott volt. A gabonásvermekbe öntött hulladékok pedig azokból a házakból származnak, amelyeknek a romjait a szőlőtőkék és a gyümölcsfák között megfigyeltük. Az 1. gabonásvermet betöltő leleteket aprólékos, figyelmes munkával, darabonként szedtük ki, és így már az ásatás közben szétválogathattuk az egyes edényfajtákat. Feltűnő volt, hogy a rengeteg cserepet szinte csak a nyersanyag vagy a mázszín alapján lehet csoportosítani, mert alig voltak közöttük jellegzetes formákat vagy díszítést mutató darabok. Mindössze 5 fazék, 1 korsó és 6 fedő teljes restaurálását lehetett elvégezni, és ezek mellett csak 51 fazék, 10 bögre és 16 korsó-kancsó jellegzetes darabját találtuk. A fenéktöredékek szinte teljesen hiányoztak. Tehát az edények vastagabb részeit még valamilyen célra felhasználták. A rekonstruálható edények is hiányosak voltak, ezeket is összetörve dobták a szemétre. CSERÉPEDÉNYEK FAZEKAK 1. Fehér, vékony falú, közepes méretű fazekak. Perem á.: 16-17 cm, fenék á.: 10 cm, magasság: 27-29 cm. Kihajló, legömbölyített felületű peremük van, az alsó szélen éles borda fut körbe. A peremből indul a fazekak kicsi szalagfüle, amely a díszített sáv alatt simul az edény öblének felső részébe. Díszítés: az edények vállán körbefutó, egyenes és hullámvonalakból kialakított, vö-