Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368
Nem véletlenül idéztük hosszasan, egymás után a leirásokat, - minden megjegyzés nélkül. Bizonyára az olvasó számára is szembetünőek egyes ellentmondások. így az, hogy háromszög, négyszög vagy valami más alakú volt-e Pest, hány tornya és hány kapuja volt, erőditményei hengeresek, négyszögűek vagy sokszögüek, fala mennyire erős stb. A leirásból következőleg legalaposabban Evlia és Schweiger Salamon szemlélte meg a falakat, E.Brown és Ottendorff Henrik csak Budáról látta Pestet. Evlia leirása ér a legtöbbet, de ellentmondások, pontatlanságok vannak benne. II. A forráselemzés után megkíséreljük a pesti városfal történetének összefoglalását, egyúttal az eddigi történeti irodalom kritikai áttekintését is adva. Pest mai területének magyar betelepitésekor itt találták a római castrum maradványait, de ezt nem használták erődítésnek s a X. században izmaeliták sem költöztek beléjük, azért sem, mert a XIII. században voltak a városnak mohamedán lakói, de a X. században - hiteles források ilyet nem állítanak. 29 Elképzelhető, hogy a XI-XII. századi Pestnek volt valamiféle erőditése, mint Pozsonynak és Székesfehérvárnak, de ezt a feltevést legfeljebb analógiák támogathatják, ami a bizonyitáshoz kevés. 3 " Jelen pillanatban annyi bizonyos, hogy a tatárjárás előtt jelentős, gazdag, jórészt németek lakta várost a XIII. század első felében épült fal vette körül, amelynek hosszú szakaszait tárta fel dr. Irásné Melis Katalin. 3 * Ez a fal ugyanúgy széles félkörben vette körül a várost, mint a későközépkori, csak ive volt kisebb, a Városház utca vonalán haladt, ki a Ferenciek terére, 'majd tovább a Károlyi utcán és a Reáltanoda utcánál fordulhatott az Irányi utcán haladva tovább a Dunáig.E városfal által körbefogott terület 23 ha. Természetesen a városfal vonalának jelentős részeit nem ismerjük, igy ez csak megközelitő pontosságú adat. Mindenesetre érdemes összevetni Buda és Pozsony középkori magjával (előbbi 28 ha, utóbbi 22 ha). Esztergom területét nem ismerjük (Horváth István rekonstrukciós térképe publikálás alatt áll), de - amennyire szemmértékkel meg lehet állapítani, nagyságrendileg ebbe a csoportba tartozott. Sopron ezeknél lényegesen kisebb területű volt, a római eredetű falakon belüli rész 9 ha, Székesfehérvár belvárosa - a XVI. századi térképek alapján szerkesztett térképről számolva - mindössze 17,4 ha volt. 32 A XIII. századi városfal előkerülése az eddigi elméleteket tökéletesen megcáfolta, 33 s más megvilágításba helyezte az 1241-es eseményeket is. Pestnek a tatár előőrsök megjelenésekor álltak a falai, ezért nem olvashatunk arról, hogy a városba becsaptak volna a tatárok, csak a környező védtelen településeket pusztították. A falak közül csapott ki rájuk Ugrin érsek, majd nagyobb szerencsével Babenbergi Frigyes. A falon belül a királynak palotája volt, s nem vára.Ebben ostromolták megKötöny kun királyt a felizgatott tömegek (az ostrom leirása szerint sem lehetett ez különösebben megerősített épület). Mikor Kálmán herceg és kísérete megérkezett a csatából, akkor tudták meg a pestiek, hogy a harc elveszett s minden pillanatban számithatnak a tatárokra. Spalatói Tamás krónikája szerint ekkor "popularium túrba. .. cepe runt locum munire, vallum eff ode re, componere aggerem, vimineas crates circumspectare et inaniter omnia preparare. Sed antequam ad medium operis processisserent princípium, ecce repertini adsunt Tartari. . ."34 A tatátok három napig ostromolták a falakat, majd egyetlen rohammal betörtek. Aki tudott, a domonkos kolostorba menekült. Az erős kőépületet ugy foglalták el a tatárok, hogy felgyújtották, s a benne levők megégtek, vagy megölték őket. 3 ^ Hasonlóképpen foglalták el a tatárok később Esztergomot is, amelynek lakossága Rogerius szerint, a pestiekhez hasonlóan "interim se cum fossatis, muris et turribus ligneis fortissime munierant". 3 ° A tatárok a fatornyokat lerombolták, a faházakat felgyújtották, a kőpalotákat egymás után megostromolták, csak a fellegvárral nem birtak. 3 ? 354