Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A budavári gótika építészeti tipológiája : 1., Félköríves záradékú ülőfülkék 85-105
JEGYZETEK 1 Czagány I., A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén. Bud. Rég. XIX. köt. Bp. 1959, 35. kk. 2 Az egyházi rendeltetésű ülőfülkékre vonatkozóan szép példákat találhatunk Pesten, Sopronban, Mátra verebélyen, Nagyszebenben (Sibiu), Szentendrén stb. a templomokban. A profán rendeltetésű ülőfülkék is egyre nagyobb számban kerülnek elő a napjainkban is folyó feltárások során. Jelenleg Pécsett, Székesfehérvárott, Sopronban, Zólyomban (Zvolen), Visegrádon, Kassán (Kosice), Győrött, Pozsonyban (Bratislava) stb. ismerünk ilyen emlékeket. 3 Vö.: Gerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, 202. 4 Budán a középkorban az utcai elárusító sátrakat is adták-vették. Ofner Stadtrecht. . . 102, 298. sz. Michnay—Lichner, Buda törvénykönyve — Ofner Stadtrecht. Pozsony— Pressburg 1845. 6 Olyan évszámokra gondolunk, mint a Fortuna utca 14. sz. épület kapualjának ,,1514"-es évszámmal ellátott ajtókeretköve, amely ismert formatani jelenségekhez kapcsolható. Czagány i. m. 40. old., 4. jegyz., 9—10. kép. 6 Ez a bordaköteg bizonyosan datálható az 1250 és 1275 közötti időre, akár a „koszorúfejezetek mestere tanítványa"-nak, akár a „Béla-torony alja mesteré"-nek tevékenységéhez kapcsoljuk a keletkezését. Vö.: Csemegi J., A budavári Főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955, 65, 83, 85—86. — A sarkantyútagozatok hullámíves alsó végződésére jó példát szolgáltat még a volt középkori Mária Magdolna-templom ún. ,,Möller-oszlop"-a az 1257 és 1276 közötti időből és a Hess András tér 3. sz. „Vörös sün-ház" nyugati homlokzatán feltárt emeleti, csúcsíves ablakkeretkő maradványa. 7 Alkalmazása csak azzal a formaredukcióval eshet egybe, amely például a bordaprofiloknál is jelentkezik a XIV. század közepétől, sőt már a XIII. század derekától kezdve is előfordul Nyugat-Dunántúlon. — Vö.: Várnai D., Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 364. old., 1. kép (9—11. sz. bordaprofilok), 366. old., 5—6. pont, 8—9. jegyz. 8 A háromszögnek a homloksíkra kimetsződő éle a függőleges élszedés meg a háromszög síkjának összemetsződésóből adódó vízszintes vonalhoz viszonyítva 45°-os hajlásszöget zár be, ami szintén korai sajátság a 30°-os hajlásszög használatával egyetemben. A későbbi megoldások ugyanennél a típusnál 60—83°-os hajlásszögeket mutatnak. Vö. az Úri utca 40. sz. ülőfülkéinek megállításaival. Ezeknek datálására vonatkozóan: Horváth H., Buda a középkorban. Magyar Művészet (1932) 100. — Azonban, minthogy e megállitási formák majdnem valamennyi tipológiai csoportban előfordulnak valamennyi változatukkal, azért a kormeghatározó jelentőségük relatív, és egy tipológiai csoport emlékein belül is csak az időrendi egymásutániság szempontjából mérvadók. 9 Valamennyi fülke azonos tervezéstechnikai rendszerben, egyforma arányszerkesztóssel készült' amennyiben vállvonalukat a pillértengelyekre metsződő 30°-os átlók tűzik ki. Ez a módszer a korai háromszöges szerkesztés legegyszerűbb esete, ahol az átlók egy üteme fekvő téglalap idomot alkot; erre épül a félkörös záradék. Véleményünk szerint az ilyen arányszerkesztés alkalmazása a triangulaturás módszer legszimplább ós legkoraibb megjelenését mutatja Budán. A szerkesztésre vonatkozóan: Csemegi J., Tervezéstechnikai kérdések a középkor építészetében. Klny. az MMÉE-ből. 31. — Vö.: Horváth Henriknek Balogh Jolán észrevétele nyomán megfogalmazott véleményét, amely szerint „a magyar kőfaragók és építőmesterek a triangulatura elméleteiben otthonosak lehettek" a XIV. században. Balogh J., Nanni Unghero. Az Országos Szépművészeti Múzeum évkönyvei. VI. köt. Bp. 1927, 93. old. 3. jegyz. Horváth H., Budai kőfaragók és kőfaragó jelek. Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái. 6. Bp. 1935, 74. old., 28. jegyz. — Mindez, ha nem is bizonyíték feltevésünk mellett, annak létjogosultságát nem zárja ki. — Figyelemre méltóak az ülőfülkék méret- és arányösszefüggósei is a felhasznált középkori lábméretek szemüvegén keresztül nézve. — Szentháromság utca 7. sz. Nyílásszélesség: 144—145 cm = 5 láb. Vállmagasság: 99—100 cm = 3 2 / 5 láb. Pillérszélesség: 22,5—23,5 cm = 4 / 5 láb. Pillértengely szélesség: 5 4 / 5 láb. Felépítésnél használt lábméret: 29 cm. Alapidom aránya: 5V 5 láb : 3 2 / 5 láb. — Fortuna utca 5. sz. Nyílásszélesség: 153,5—155 cm = 5 láb. Vállmagasság: 121—122 cm = 4 láb. Pillérszélesség: 30,5 cm = 1 láb. Pillértengely szélesség: 6 láb. Felépítésnél használt lábméret: 30,5 cm. Alapidom aránya: 6 láb : 4 láb. — Űri utca 31. sz. Nyílásszélesség: 143—145 cm = 5 láb. Vállmagasság: 106,8— 107,6 cm = 3 3 / 5 láb. Pillérszélesség: 29,3—32,0 cm = 1 láb. Pillértengely szélesség: 6 láb. Felépítésnél használt lábméret: 29 cm. Alapidom aránya: 6 láb : 3 3 / 5 láb. — Feltűnő az egyezés az 5 lábnyi nyílásszélességnél és a 6 lábnyi pülértengely szélességnél. 10 Datálására vonatkozóan: Czagány I., A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása. Bud. Rég. XIX. köt. Bp. 1959, 376. 11 A formaeredetre nézve lásd a 6—7. jegyzetben mondottakat. Pontos datálás hiányában további közelítő pontosságú eredményre vezethet a formaelemzésnek bizonyos köztudomású, művelődéstörténeti adatokkal való összefüggésbe hozatala. Eddigi megfigyeléseink alapján feltehető, hogy csak a profilos ülőfülkéket és faragottkő nyíláskereteket készítették külföldi mesterek. Ugyanis ezek a profilok közvetett vagy közvetlen származási kapcsolatot mutatnak a nagy európai stílusáramlatokkal (grafikus stílus, körtetagos stílus stb.), és a profilokkal készült ülőfülkék külföldi analógiái rendszerint meg is találhatók. Vö. : Czagány, A középkori grafikus ... 35, 40—41, 43, 45—46, 52. old. Ugyanez nem mondható el például a profiltalan ülőfülkékről. Következésképpen ezek csakis a helyi, budavári kőfaragó100
