Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
JEGYZETEK ÓT IKUS HÁZAK BUDÁN i Camillo Sitte : Der Städtabau nach seinen künstlerischen Grundsätzen. 2 Győrffy István : Magyar nép, magyar föld. Bp. 1942. Győrffy István : Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943. : 3 Mendöl Tibor : Die Stadt in Karpatenbecken. Bp. 1944. 4 Joseph Gantner : Grundformen der europäischen Stadt: 1928. Wien. 19. 1. A . E. Brinckman : Deutsche Stadtbaukunst. 23. 1. s A kutatások kezdeményezését elsősorban Péczely Béla főjegyzőnek és ä Főváros XI. ü. o.-nak köszönhetjük: e A műszaki fölvételek terén elsősorban Csemegi József építészmérnök kiváló szakavatott munkásságát és Seül Kornél térképész kemény teljesítményét emeljük ki. 7 Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok, 1934. Mályusz Elemér : Magyarország és városi élet a középkorban. Századok, 1944. Bierbauer Virgil .'A múlt és közelmúlt magyar városépítése. Építészet, 1941. Schünerhan, Konrad : Die Entstehung des Städtewesens in SüdÖsteuropa. »Hildebrandt, Walter : Die Stadt in Südosteuropa. Leipziger Viertel jahrschrift für Südosteuropa. 1939. a Mencl Wacláw: Strêdovêka mêsta na Slovensku. Bratislava, 1938. ío Mendöl Tibor, id. mű 106., 128. 1. Cholnohy Jenő : Budapest földrajzi helyzete. Földrajzi Közlemények, 1915. 28., 29. 1. Mendöl Tibor : A városföldrajz tárgyköre és feladatai. Városi Szemle, 1946. 334— 54. 1. Nagyobb bibliographiával. ii Pleidell Ambrus, id. mű. i2 Aquincum a későrómai világban. Budapest története, I. 2. 729. 1. A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában. Szent István-emlékkönyv, Budapest, 1938. 158., 162. 1. i3 Nagy Tibor : II secondo amf itéatro romano di Aquincum. Corvina, IV. 1941. i4 Nagy Lajos : Az Eskü-téri római erőd, Pest város őse. Budapest, 1946. is Budapest történetének okleveles emlékei. . I. Budapest, 1936.. 54^55. 1. i6 Némethy Lajos : Nagy boldogasszonyról nevezett Budapestvári Főtemplom történelme. Esztergom, 1876. 9—11. 1. i7 Némethy, id. mű 15. 1. A Budapesti Közlöny 1879 júl. 16. 166. sz. Schulek beszámolója szerint legfeljebb a tornyok alapfalai származhatnak a korábbi templomból. is Mindkét oklevél közölve ; Budapest történetének okleveles emlékei. 1.48—49.1. i9 Gárdonyi Albert : Magyarország középkori fővárosa. Századok, 1944. 223. 1. 20 Anjoukori okmánytár, IV. k. 546—547.12i Ipolyi Arnold : Besztercebánya műveltségtörténetének vázlata. Századok, 1874. I. A codex juris Tavernicalis 128 »De erectione domus, qüod domus vicinorum excederet et aspectus platearum tolleretur«. A Budai Törvénykönyvben erre is vonatkozhatott »Wy Kainer soll verpawen seynes nahparn fenster«. 22 Schulz Ferenc építész jelentése erdélyi útjáról. A. É. 1869. II. 160. 1. 23 A. E. Brinckmann : Stadtbaukunst. Berlin, 1920. 9—11. 1. 14. ábra. 24 »Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben« III. k. Salamon Ferenc előadásában. Divald Kornél : Budapest művészete a török hódoltság előtt. Budapest, 91— 101. 1: 215