Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

latos (Pozsony, Nagyszeben). Ennek egyik oka, hogy a különálló monumentális lakótorony leginkább a XIII. században volt divatban, mint a regensburgi példák is mutatják. Ebből a korból pedig kevés emlékünk maradt. A XV. századi tornyok kisebbek, inkább csak részletei a háznak, stilizálások, nem csoda, ha könnyebben elpusztultak és csak feljegyzésekből következtethetünk rájuk. Nagyobbszerű torony tartozhatott Vali Imrének, a Szombat-piac sarkában álló házához, melyről egy XIV. század derekáról származó oklevél emlékezik meg.

106 A XVI. század elején említés történik a Szent Péter vértanúról nevezett budai külvárosban egy vörös toronyról.

307 Konzolos erkélyekről már szóltunk. A feltárások igen sok és változatos faragású homlokzati konzolt derítettek fel (Táncsics-utca 26. (34. kép. 5.). Üri-utca 13(34. kép. 2.). (Országház-utca 13.). A Fortuna-utca 18. sz. ház homlokzatának egymáshoz közelálló konzolsora egy XV. századi ház előrehajló emeletét tartotta (9. kép). Nem kevésbé érdekes a Táncsics-utca 20. sz. ház homlokzatából kibontott két gyámkő és összekötő kői vük, melyen vagy előrehajló emelet vagy sarokerkély pihent (34. kép. 1.). A kétkaréjos konzolok még a XIV. századból származhatnak. Előrehajló emelet azonban nemcsak gyámköves ívekre, hanem hatalmas kövekből illesztett övpárkányra is támaszkodhatott, amilyent a Dísz-tér 12-nél írtunk le. A házak homlokzatán végigfutó árkádsorokra utalnak az előrehajló emeleteken kívül a homlokzaton beépített keskeny téglaívek, kői vek és pillérek pl a (régi városházán). Árkádos folyosók főleg a főtereket övezték és a vásárokkal állnak kapcsolatban. A Felvidéken (Lőcse, Selmecbánya) és Erdélyben (Beszterce) igen elterjedt a lábasház divatja, amely ÉszakOlaszországban (Bologna, Modena), Közép- és Dél-Franciaországban, Lengyelországban, valamint Délkelet-Németországban és Szilézia vidékein is a homlokzati kiképzés uralkodó eleme. . 198