Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
alatt, a IV. Béla alapítása következtében épül, a délfrancia bastid vagy a Zahring-hercegek által alapított középnémetországi vagy keletnémetországi coloniális városok szabályos alaprajzát mutatná, bár ez sem jellemző minden esetben az alapított városokra. Nehezen képzelhető el, hogy egy építőgeneráció alatt és egységes irányítással teremtett város az egységes és szabályos tervekből valamit el ne áruljon. Az alaprajzot vizsgálva, egységesen és egyidőben épült városrészalaprajz nyomait nem találjuk, mint ahogy hiányzik az alaprajzból két különböző korú és sorsú városrész egymástól elkülönülő textúrája, utcaszerkezete (pl Debrecen). Fel kellene fedezni a szabályos, vagy legalább is valamilyen elgondolás szerint tervezett városmagot a IV. Béla építkezéseivel egy csoportban és a későbbi kiépülést. Bár a tatárjárás utáni hirtelen fellendülésre az 1255-i oklevélben említett kolonizáció is mutat. Azzal az ellenvetéssel, hogy IV. Béla a városnak csak kis részét építette fel, szemben áll az, hogy az általa emelt építkezési központok, de főként a két plébániatemplom, távol fekszik egymástól. Ez azt bizonyítja, hogy építésük idején nem egy kis házcsoport, hanem a hegyhát nagy részét borították lakóházak. Jellegzetesen középkori formájú telkek a terepet hosszában szelő és körvonalaihoz simuló utcákra néznek keskeny oldalaikkal. A terephez alkalmazkodó jellegzetes hegyváros. A beépíthető terület szélességét betöltő telkek mérete határozza meg a hosszú utcák számát, mely az északról dél felé keskenyedő terepen fogy. Először négy, majd három és végül csak két utca vezet hosszában, melyek az egész területen egyforma tompa törésekkel vagy lágy hajlatokkal kísérik a hegyhát keményen tagolt szegélyét. Több helyen zökkenti lépcsőzetes kiugrás az utcavonalat. Az erődítési célzatú és az utcai harcoknál eredményesen felhasználható kiugró falsarkok úgy keletkeznek, hogy némelyik ház homlokzata mintegy másfél méterrel az előző ház, illetve az utcavonal elé lép. Igen gyakori középkori szokás ez. Besztercebánya főterén pl a házak utcavonala lépcsőzetesen csatlakozik egymáshoz. 21 Erdélyben ugyancsak jellegzetes ez az építési mód, példaképen Segesvárra hivatkozhatunk. 22 A. hosszutcák a nyugati arányokhoz képest igen szélesek. A kis forgalomra méretezett keresztutcák nyílegyenesek, a zsákutcák jellegzetesen középkori horgos vagy lépcsőzetes záródást mutatnak. Főtere 136
