A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)
Többrétegű őskori lelőhely feltárása a békásmegveri Duna-parton (Szilas Gábor)
Többrétegű őskori lelőhely feltárása a békásmegyeri Duna-parton (Budapest, III. ker.. Királyok útja 293., lírsz.: 63630) Excavation of a multilayered prehistoric site on the banks of the Danube bank Békásmegyer (Budapest III, 293 Királyok Road, Lrn: 63630) Óbuda-Békásmegyer Római-part és Barát-patak torkolata között húzódó dunai partszakaszán mintegy 3 km hosszú, 2-300 m széles sávban összefüggő - bizonyos részein máig épen megőrződött lelőhelyláncolat húzódik, melynek egyes szakaszai többrétegű, rendkívül összetett stratigráfiai felépítésűek. A terület kiemelt jelentőséget a mikrorégió előnyös geomorfológiai, közlekedésföldrajzi adottságainak köszönheti. A terület a 10. századi folyószabálvozásokat megelőzően a dunai ártér pleisztocén végi Il/a és óholcén I. számú teraszszintjeiből kiformálódó homokos, löszös-homokos borítású szigetekkel, holt- és mellékágakkal, tócsás lápokkal tagolt változatos tájegysége volt (BÓKAI-KISS-MOCSY 2000, 31.; ENDRŐDI 2002, 35.), mely az itt megtelepedők számára természetes védelmet és többpólusú gazdálkodási mód kialakítását tette lehetővé. A Duna, mint elsőrendű közlekedési útvonal az őskori távolsági kereskedelemben, valamint a nyugati hegységkeretet északnyugat-délkeleti irányban átszelő patakvölgyek (Barát-, Aranyhegvi-patak) tradicionális kereskedelmi útvonalai a terület központi helyzetét erősítették. A folyó összekötő, szállító, közvetítő funkciója mellett kulturálisgazdasági-társadalmi értelemben vett elválasztó szerepe is markánsan érvényesült. A contiguous scries of sites, sometimes preserved intact, can be found along a 3 km long and 200-300 m wide band on the banks of the Danube River at ÓbudaBékásmegyer from Római-part until the mouth of the Barát streamlet. In certain places, the sites are multi-componant with a complex stratigraphy. The special importance of this site during in the prehistoric period lies in the favorable géomorphologie and geographic endowments of the microregion in terms of communication. Prior to river regulation in the 19 th century, the territory was a varied area of loess and sand islands formed during the final Pleistocene Il/a as well as the ancient 1 lolocene I terraces of the Danube floodplain separated bv oxbows and side branches of the river and watery swamps (BOKAIKISS-MOCSY 2000, 51; ENDRŐDI 2002, 35). These natural features offered natural defences and permitted the settlers to develop a many sided economy. The Danube as a primary communication route and the traditional trading routes through the valleys of the streamlets that crossed the hills in a northwest-southeast direction to the west (Barát and Aranyhegyi streamlets) contributed to the central position of the territory Beside its connecting, transporting and mediating role, the river played a definite separating role
