A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti kutatások a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep területen (Horváth M. Attila - Endrődi Anna - Maráz Borbála)

A Csepel-szennyvíztelepi 2004-ben, majd 2006-ban folytatott feltárások során 233 bronzkori objektum került felszínre, melyből 220 a korabronzkori I IarangedénvCscpel csoport és (kisebb számban) a Nagvrcv kulténa, 13 a későbronzkori urnasíros kultúra emlékanyagát reprezentálja. Csepel-Szennyvíztelep Dunától távolabb fekvő ásatási területén a I IarangcdényCsepel csoport nagykiterjedésű temetőjének részletét tártuk fel, ahol urnás és szórthamvasztásos sírok kerültek napvilágra. (4. kép) A Nagyrév kultúra temető részlete, szintén urnás és szórthamvasztásos sírok egy csoportja a Ilarangcdény-Csepel csoport sírjaitól elkülönülten jelentkezett. (5. kép) A Csepel-csoport települése az ásatási területen eddig nem került elő, azonban újdonságot jelentett a Nagyrév kultúra topográfiáikig eddig ismeretlen tclepülésrészleténck feltárása a Duna part közelében. Figyelemre méltó az elsősorban hulladékgödrökből álló településrésziét 362. számú objektuma, egv kerámia depót tartalmazó áldozati gödör, méhben a Nagyrév kultúra fiatalabb fázisának 16 edénye volt elhelyezve, rétegesen, részben épen, részben törött állapotban. Az edények alatt 15 centiméteres átégett réteg az edénvek gödörbe helyezése előtti tűzgyújtásról tanúskodik. (6. kép) A Harangcdény-Csepcl csoport hamvasztásos borítótállal fedett urnasírjai és szórthamvasztásos sírjai a már jól ismert kerámiatípusokat tartalmazták. A kerámia leletek között megtalálhatók a korszak jellegzetes, vörös színű, sávos, pecsételt díszítésű, harang alakú edényei, valamint lapos és négy lábon álló, díszített peremű és felületű táljai, továbbá az étel-ital áldozatok tárolására szolgáló fazekak, korsók, kis bögrék, csészék és tálkák. A sírok csupán kis százalékából kerültek elő harangteli us about the dietary customs of the population. The population groups of the Bell Beaker culture, which was named after their beakers that had characteristic shapes and ornaments, came to the Carpathian Basin from Western Europe at the turn of the 3rd and 2nd millennia BC and settled along the Danube and its tributaries. The sites of the locally evolved Csepel group of the culture are densely distributed along both banks of Csepel Island: from Tököl to the northern end of the island on the western side and from Szigetszentmiklós to Hollandi Road on the eastern bank of the river. It could be observed during excavations conducted on Csepel Island and in other areas of the capital that the villages of this culture mosth comprised timber structure houses located on hill ridges near the bank. Their cemeteries were established close to the settlements but farther away from the bank. (SCHREIBER 1973; ENDRŐDI 1992; ENDRŐDI-REMÉNYI 2003) The excavations conducted at the WW IT m Csepel in 2004 and then in 2006 brought to light 233 Bronze Age features, of which 22 belonged to the Earlv Bronze Age Bell Beaker-Csepel group and (fewer m number) to the Nagyrév culture, while 13 features represented the Late Bronze Age Urnfield culture. A segment of a large graveyard of the Bell Beaker-Csepel group was unearthed by the Csepel-WWTP at an excavation site located farther away from the Danube. Urn graves and graves with scattered ashes came to light (Fig. 4) here. A segment of a cemetery of the Nagyrév culture, also a group of urn graves and graves with scattered ashes appeared separately from the graves of the Bell Beaker-Csepel group.