A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapított kékfestőgyár területén II. (Kirchhof Anita - Tóth J. Attila - Kondorosy Szabolcs)

azonosíthatóak. A lelőhelyen semmiféle fizikai kapcsolatot nem lehetett észlelni a bordák között, azok egymás mellett, illetve egymáson, rendszer nélkül helyezkedtek cl. A leletek részletes vizsgálata során semmiféle rögzítési nyomot (szöget, csapot, hornyot) nem találtunk rajtuk. Mindezek alapján valószínűsítjük, hogy nem hajólelettel, hanem fel nem használt építési anyaggal van dolgunk, vagyis a lcletegyüttcs egy borda-depó, a lelőhely (az egykori árok és partja) hajóépítő terület lehetett. A nagyobb folyókba csatlakozó kisebb vízfolyások védett vizű torkolatát gyakran használták kikötési célra. Az itt épülő hajókat magas vízállásnál könnyen vízre lehetett bocsátani. A bordák a felhasznált nyersanyag fizikai tulajdonságait használták ki, csak a legszükségesebb mértékben alakították a fát. Y alakban elágazó, illetve L alakban megtörő ágakat használtak. A fa eredeti növekedésére a bordák felületén megfigyelhető görcsök, hosszirányú repedések és szállítócsövek utalnak. A nagyobb ágakat hasították, majd a felületet igyekeztek négyzetes, vagv légialap keresztmetszetűre faragni. Mivel az eredeti fák néha görbén nőttek, a bordák sem szabályos alakúak. A hajófenékkel és a hajóoldallal érintkező felületeket igyekeztek egyenesre faragni. Az RF 16.2. számú borda a legnagyobb méretű közülük. Hosszabbik szára 153 centiméter, felülnézetben a két szár együttes hossza 193 centiméter, a rövidebbik szár függőleges magassága 68 centiméter, hossza 80 centiméter (a két szár 122 fokos szöget zár be). Mivel etnográfiai és régészeti párhuzamokból tudjuk, hogv az egv fából kifaragott bordákat felváltva, egymással ellentétes irányban helyezték cl, valamint a borda hosszabbik szára teljesen keresztül ért a hajófené9. kép A dereglye axonometrikus rekonstrukciós rajza Fig. 9. Axonometrie reconstruction drawing of the light hoal to find the remains of the limes road in the southwestern corner of the lot (phase 11 ), but only scattered stony surfaces could be observed beneath the bluc-dver factory; possibly marking the foundations of the limes road. Little information is available concerning the buildings found standing on the eastern side of the limes road and known from former investigations as the territory could not be uncovered over the entire surface and down to the bottom of the occupation layers. The limekilns and pottery kilns indicate that the territorywas used for industrial purposes in the AD 2nd centurv. New ditches, scattered stonv surfaces (floor levels) and pits of various sizes were established in the AD 3rd century. The cast-west running side road, established between the end of the AD 2nd century and the 4th centurv, that led toward the eastern gate of the amphitheatre, was probably even used in the Middle Ages. (A.K.) Anita Kirchhof found a stretch of the narrow gully from a water flow running perpendicular to the Danube during the investment-led excavations at 1 Nagyszombat Street. On the southern side of the gully; she documented an assemblage of eight timbers, which were transported to