A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

5. kép: A Bp., III. ker.. Kenyeres u. 9. telken és környékén végzett kutatások összesítő alaprajza (Szilágyi /., Parragi Gy., Kirchhof A.) A római kort megelőzően, az időszakos vízfolyásoknak köszönhetően homok rakódott le a területen, ezeknek a hegyekből érkező vízfolyásoknak az elvezetésére létesítették a kora római időszakban a Duna irányába futó vízelvezető árkokat. (A késő római időszakban, a korábbi vízvezetékek megszűnését követően ugyanezen okok miatt ásnak majd újra árkokat, lásd Kenyeres utca 15. KIRCHHOF 2005) Az egyik vízlevezető árok aljában osztriga kagylók maradványaira bukkantunk, amelyek importból származtak. Egyéb leletanyag nem került elő a homokkal-agvaggal kevert V-alakú árok betöltéséből. (A malakológiai vizsgálatért ezúton is köszönetet mondok Krolopp E.-nek.) Az árok környezetében lerakódott homokrétegben természetes módon eltemetődött vagy tudatosan elásott állatcsontokat, bikakoponyát, illetve teljes lócsontvázat és egyéb állattemetkezéscket tártunk fel. A legkorábbi településnvomok a terület keleti felében kerültek elő, amelyek gerendavázas épületre engednek következtetni. A kora római időszakhoz köthetők a favázas-cölöpszerkezetű épületeket felváltó agvagtégla építmények és árkok is, amelyek planírozását korábban, a katonaváros több lelőhelyén is azonosították. (PÓCZY 1985, 270; MADARASSY 2000, 46-55; Pacsirtamező utca 3-11. MADARASSY 2004, 30-36; Beszterce