A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2005. évben

beásása 70-75 centimeter szélességet tett ki, és a kiszedés aljában helyenként nagyméretű kőtömbök maradtak meg, feltöltésében, pedig a megfogható legkésőbbi útszint sárga kövei keveredtek. A gyakran 2-2,5 méter mély alapozással rendelkező falak a Constantinus kori építkezésekkel hozhatók kapcsolatba. Az út felhagyását követően, annak nyomvonalán mészégető kemencét, attól nyugatra, pedig egy sütőkemencét létesítettek a területen. Kirchhof Anita Irodalom: BERTALANNÉ 1073 - Bertalan V-né.: BudRég 23 (1973) 264. PARRAGI 1970 - Parragi Gy: Régfüz 23 (1970) 24. PARRAGI 1973 - Parragi Gy: III. ker., Bécsi út 122. BudRég 23 (1973) 260-261, 24., 25. 13. Budapest, III. ker., Nagyszombat utca 1., Hrsz.: 17970/1 Az aquincumi katonaváros délkeleti részében, a límesúttól keletre a Nagyszombat utca 1. számú telken, a Sun Palace II. ütemének feltárása október utolsó hetében kezdődött meg, amely kutatások a bontási munkák elhúzódása miatt a 2006-os évben is folytatódnak. Az Árpád fejedelem - Nagyszombat - Lajos utca által határolt 15000 négyzetméteres telken, az Kngci Sun Palace Kft. 500 lakásos lakóépületet épít. A 2004. tavaszán megindult feltárások során, a telek keleti felét (I. ütem) kutattuk. (KIRCI IHOL 2005/2) A terület a terepadottságoknak megfelelően nyugati iramba emelkedik a Fényes Adolf - Lajos utca nyomvonalán futó limesút felé. (NÉMETH 1997, 255-267; PARRAGI 1977; MADARASSY 1991, 123; MADARASSY 1998; MADARASSY 2000, 46-55.) A régészeti jelenségek is a limesút közeiében, a telek nyugati felében jelentkeznek nagvobb arányban. A 2005-ös év végéig a II. ütem keleti felét kaptuk meg a régészeti kutatások végzése céljából. Az új épület alapozási síkjával nem érték cl a régészeti rétegeket, azonban a korábbi textilfestőgyár kémeméinek és épéileteinek alapozásai árkai római réteget bolygattak meg. A déli kémény alapozásában V átmetszető árkot azonosítottunk. A római rétegek alatt a Duna árterére jellemző sóderes feltöltési azonosítottunk. A római kort követő lerakódásokban megfigyelt rozsdás elszíneződés a terület elmocsarasodására utal. (Horváth /. ELTE -Földpát Bt.) A telek nyugati sávjában, a 2006-ban megkezdett kutatások a 3,85 méter méh alapozási síkban római objektumokat hoztak napvilágra. A gvár 1879-téíl kezdődő átépítéseivel és az 1907-es tűzvészt követő újjáépítések pilléralapozásaival a régészeti rétegeket nagymértékben elpusztították. Gyakran esak a pontalapok közeiben nvílik lehetőségünk a jelenségek felmérésére. A legkorábbi jelenségek sárga-szürke agyaggal és építési törmelékkei betöltött gödrök, aljukban cölöplyukra utaló foltokkal. Egységes tereprendezési koncepció részeként töltötték be ezeket az objektumokat és planírozták el felettük ugyanezt az agvagtéglás réteget, amclvct az „E" területen sikerült nagvobb összefíiggő felületen megfigyelni. Hasonló cölöpkonstrukciók és agyagos planírozások a telekkel szemközt, a Pacsirtamező utca 3—11. feltárása során is kerültek elő. (MADARASSY 2004, 33-34) Az agyagtéglás planírozást